NÉPSZABADSÁG: A nyerő huszonegy
Érvénytelenítettek egy Andrássy úti palotaeladást
Pert nyert egy Andrássy úti lakóközösség az önkormányzat ellen: a Fővárosi Bíróság első fokon kimondta, hogy Terézváros törvénysértően adta el az Andrássy út 21. számú palotát. Az önkormányzat fellebbez.
A 2004-ben eladott Andrássy úti paloták egyikének, a 21. számú háznak bérlői pertársaságot alakítva jogi úton megtámadták a VI. kerületi önkormányzat és az Amelus Kft. között létrejött csereszerződést, és első fokon, a Fővárosi Bíróságon nyertek. Korábban már az Andrássy út 47. alatti presszó bérlője is nyert az önkormányzattal szemben hasonló ügyben, s most tehát egy másik ház esetében is törvénysértőnek találták a kerület 2004-es palotaértékesítését.
Az Andrássy 21. Lakóközösségi Egyesület vezetője, Erdélyi Mihály szerint ez az ítélet alapjaiban különbözik az Andrássy 47. korábbi ítéleteitől, mivel lakók ott nem szerepeltek a felperesek között. Az eddigi egyéb Andrássy úti perektől pedig abban, hogy itt a végén bekapcsolódhatott a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztálya is, mely a lakók kereseti elemeit a közérdeksérelem különböző elemeivel egészítette ki.
Az ítélet két pilléren nyugszik: egyrészt kimondja, hogy a lakóknak van jogi érdekeltségük a házra kötött szerződést támadni, mivel önkormányzati bérlőből piaci bérlővé váltak, s ez nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb bérleti díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (pl. családtagok bejelenthetősége, stb.) elvesztését is eredményezi. Ha pedig a perképesség fennáll, akkor vizsgálható a szerződés törvényességének kérdése.
Az elsőfokú bíróság a sok kereset közül azt erősítette meg, hogy az önkormányzati rendeletekbe ütközés miatt semmis a szerződés - mondja Kispál Sándor ügyvéd, a felperesek jogi képviselője. Az ítéletnek azért is van jelentősége számukra, mert ugyanezen házban már született több olyan elsőfokú ítélet is, mely elvetette az önállóan perlő lakók keresetét, akik jogi képviselő nélkül próbálták érvényesíteni elképzelésüket.
A házban egyébként 2004 óta az Amelus Kft. szedi a lakbért. A harminchét bérlő közül eddig heten távoztak a házból, megegyezve az új tulajdonossal. Az Amelus az épület felújítását sem kezdte meg, pedig a cserével ezt a kötelezettséget is átvette az önkormányzattól. Nyilván a perek lezárultáig nem is kezdi el a renoválást, ha egyáltalán ez a szándéka, s nem a továbbértékesítés. A lakóközösségi egyesület különben maga is átvállalná a felújítás kötelmét az önkormányzattól, a ház üzlethelyiségeinek és közös területeinek bevételeiből.
Az önkormányzat részéről a bírósági döntést Szilágyi Erika sajtóreferens kommentálta, egyeztetve a kerület jogászával. Az ítéletből a referens lényegesnek tartotta kiemelni, hogy a bíróság külön kihangsúlyozta: a pertársaságot alkotó 13 felperesnek továbbra sincs elővásárlási joga, mert a lakóépület műemlék, s a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ez esetben a lakás-, vagy helyiségbérlőknek nincs elővásárlási joguk. A perbe azonban 2007 februárjában a Fővárosi Főügyészség is belépett a lakók oldalán, új keresettel: a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérve a bíróságtól, arra való hivatkozással, hogy az az államháztartási törvénybe, illetve az önkormányzati vagyonrendeletbe ütközik. Tény, hogy a bíróság az ügyész keresetének helyt adva érvénytelennek nyilvánította a szerződést, elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, és megállapította, hogy az önkormányzatnak versenytárgyalás útján kellett volna értékesíteni az Andrássy út 21. szám alatti lakóházat.
Az önkormányzat a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért. Az ítélet különösen azért nyilvánította érvénytelennek az adásvételi szerződést, mert a bíróság álláspontja szerint az vagyonvesztéssel járt volna a kerület számára. A polgármesteri hivatalban azonban úgy látják: teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzat éves költségvetéséből nem futja a házzal kapcsolatos, a KÖH által előírt, nagyjából 1,5 milliárd forint öszszegű felújításra Ez a nyugdíjas bérlőknek is lehetetlen vállalkozás volna - mondta Szilágyi.
A cikk ma, 2007. aug. 23-án jelent meg a Népszabadságban.
Kommentár: A cikkben nem sok új van az alábbi, több mint egy hónappal ezelőtt ide feltett Théma-íráshoz képest, legfeljebb az, amit a korruptnak látszó önkormányzat szóvivőjével elmondattak. A bíróság ítélete ennek a korruptnak látszó önkormányzatnak adja vissza most a házat - úgyhogy ki lehet számítani a folytatást: most majd körültekintőbbek lesznek, amikor másodszor is eladják a házat a lakók feje fölött.
Tartok tőle, hogy mi sem járunk jobban ... ha nem lármázunk, időben, látványosan és nagy hangon.
lp
csütörtök, augusztus 23
szombat, július 14
Az Andrássy úti per rejtélyei
A lakók és az ügyészség is fellebbez az elsőfokú ítélettel szemben
A Hely Théma megkísérli megérteni a jogi helyzetet...
Bán Károly írja a HT legújabb számában:
Múlt heti számunkban szóltunk arról, hogy az elsőfokú bíróság kimondta: semmis az Andrássy út 21-es számú ház eladása tárgyában született szerződés. A kérdés most az: érint-e ez az ítélet más ügyeket is az Andrássy úton, befolyásolhatja-e az Andrássy úton más paloták, illetve az azokban élők sorsát?
Téved, aki azt hiszi, hogy a bírósági ítélet - vagyis hogy a palota visszaszáll az önkormányzatra - alapjaiban új helyzetet teremt az Andrássy úton. A szerződés ugyan - ha másodfokon is helyben hagyják - semmis, de ez nem jelenti azt, hogy a lakókat megilleti az elővásárlási jog, erre ugyanis a bírósági ítélet nem terjedt ki.
Pirruszi győzelem
A lakók győzelme egyelőre tehát pirruszi győzelem, nem kényszeríti arra az önkormányzatot, hogy döntését megváltoztassa. Pusztán csak arra, hogy az Andrássy út 21-es számú házban a jogviszonyt rendezze a lakókkal, az épületet kvázi ürítse ki, majd ezt követően pályázat útján, az államháztartási törvény paragrafusainak megfelelően adja el az épületet. A mostani ítélet azt rögzítette, hogy az önkormányzat a saját rendeletét is megsértette akkor, amikor az épületet nem jelölte ki eladásra, s ezt a kijelölést nem szentesítette, másodsorban pedig a pályáztatás nélküli eladással az államháztartási törvény rendelkezéseit is megsértették.
Az előbbi az oka annak, hogy az ítélet ellenére maguk a lakók és a perbe közérdekre hivatkozva beavatkozó Fővárosi Főügyészség is fellebbez az ítélettel szemben. Hisz a lakók csak akkor nyernek, vagyis csak akkor tudnak az épületben maradni, ha a bíróság azt is kimondja, hogy megilleti őket az elővásárlási jog is. Korábban ez a joguk már a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) elbukott, hiszen a hivatal arra hivatkozva, hogy műemléki épületben az albetétek egyenként nem adhatók el, mert ezzel sérülnének a műemlékvédelem érdekei, ezért nem járult hozzá ahhoz, hogy a lakók vásárolják meg az önkormányzattól a lakásokat.
Összekevert jogok
Lapunk jogi szakértője úgy véli: a hivatal összekeverte a vételi jogot az elővásárlási joggal, továbbá, hogy az örökségvédelmi hivatalnak nincs arra hatásköre, hogy meghatározza, ki veheti meg az épületet, illetve az abban lévő lakásokat, s ki nem. Első helyen először is az államnak van elővásárlási joga. Ha ezzel nem él, akkor a Fővárosi Önkormányzatnak, illetve egyházi ingatlan esetén az egyháznak. Eztán következik a bérlő.
Illetve következett volna az Andrássy úti ingatlanok esetében is, hiszen az állam lemondott a jogáról, a Fővárosi Önkormányzat sem élt vele, az egyház meg ugye, szóba sem jöhetett. A fő szabály az, hogy a lakó a műemléki épületben lévő lakást nem veheti meg, de ha a műemlékvédelem hozzájárul az eladáshoz, akkor életbe lép a fent felsorolt elővásárlási jog, vagyis a lakástörvénynek a rendelkezései.
Jogi szakértőnk szerint a bírósági ítélet ezt hagyta figyelmen kívül, vagyis a lakók elővásárlási jogát, s álláspontja szerint - ha eljut oda az ügy - a Legfelsőbb Bíróság ki is fogja ezt mondani, hisz így szól a törvény.
Nem lehet kikerülni
Nem lehet a lakástörvényt kikerülni - véli szakértőnk -, amit most nem vett figyelembe a bíróság. A lakástörvény ugyanis azt is kimondja, hogy nyugdíjas esetében, a hozzájárulása nélkül, a lakást eladni sem lehet, a nem nyugdíjasokat pedig alanyi jogon illeti meg az elővásárlási jog.
A lakók és az ügyészség is fellebbez az elsőfokú ítélettel szemben
A Hely Théma megkísérli megérteni a jogi helyzetet...
Bán Károly írja a HT legújabb számában:
Múlt heti számunkban szóltunk arról, hogy az elsőfokú bíróság kimondta: semmis az Andrássy út 21-es számú ház eladása tárgyában született szerződés. A kérdés most az: érint-e ez az ítélet más ügyeket is az Andrássy úton, befolyásolhatja-e az Andrássy úton más paloták, illetve az azokban élők sorsát?
Téved, aki azt hiszi, hogy a bírósági ítélet - vagyis hogy a palota visszaszáll az önkormányzatra - alapjaiban új helyzetet teremt az Andrássy úton. A szerződés ugyan - ha másodfokon is helyben hagyják - semmis, de ez nem jelenti azt, hogy a lakókat megilleti az elővásárlási jog, erre ugyanis a bírósági ítélet nem terjedt ki.
Pirruszi győzelem
A lakók győzelme egyelőre tehát pirruszi győzelem, nem kényszeríti arra az önkormányzatot, hogy döntését megváltoztassa. Pusztán csak arra, hogy az Andrássy út 21-es számú házban a jogviszonyt rendezze a lakókkal, az épületet kvázi ürítse ki, majd ezt követően pályázat útján, az államháztartási törvény paragrafusainak megfelelően adja el az épületet. A mostani ítélet azt rögzítette, hogy az önkormányzat a saját rendeletét is megsértette akkor, amikor az épületet nem jelölte ki eladásra, s ezt a kijelölést nem szentesítette, másodsorban pedig a pályáztatás nélküli eladással az államháztartási törvény rendelkezéseit is megsértették.
Az előbbi az oka annak, hogy az ítélet ellenére maguk a lakók és a perbe közérdekre hivatkozva beavatkozó Fővárosi Főügyészség is fellebbez az ítélettel szemben. Hisz a lakók csak akkor nyernek, vagyis csak akkor tudnak az épületben maradni, ha a bíróság azt is kimondja, hogy megilleti őket az elővásárlási jog is. Korábban ez a joguk már a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) elbukott, hiszen a hivatal arra hivatkozva, hogy műemléki épületben az albetétek egyenként nem adhatók el, mert ezzel sérülnének a műemlékvédelem érdekei, ezért nem járult hozzá ahhoz, hogy a lakók vásárolják meg az önkormányzattól a lakásokat.
Összekevert jogok
Lapunk jogi szakértője úgy véli: a hivatal összekeverte a vételi jogot az elővásárlási joggal, továbbá, hogy az örökségvédelmi hivatalnak nincs arra hatásköre, hogy meghatározza, ki veheti meg az épületet, illetve az abban lévő lakásokat, s ki nem. Első helyen először is az államnak van elővásárlási joga. Ha ezzel nem él, akkor a Fővárosi Önkormányzatnak, illetve egyházi ingatlan esetén az egyháznak. Eztán következik a bérlő.
Illetve következett volna az Andrássy úti ingatlanok esetében is, hiszen az állam lemondott a jogáról, a Fővárosi Önkormányzat sem élt vele, az egyház meg ugye, szóba sem jöhetett. A fő szabály az, hogy a lakó a műemléki épületben lévő lakást nem veheti meg, de ha a műemlékvédelem hozzájárul az eladáshoz, akkor életbe lép a fent felsorolt elővásárlási jog, vagyis a lakástörvénynek a rendelkezései.
Jogi szakértőnk szerint a bírósági ítélet ezt hagyta figyelmen kívül, vagyis a lakók elővásárlási jogát, s álláspontja szerint - ha eljut oda az ügy - a Legfelsőbb Bíróság ki is fogja ezt mondani, hisz így szól a törvény.
Nem lehet kikerülni
Nem lehet a lakástörvényt kikerülni - véli szakértőnk -, amit most nem vett figyelembe a bíróság. A lakástörvény ugyanis azt is kimondja, hogy nyugdíjas esetében, a hozzájárulása nélkül, a lakást eladni sem lehet, a nem nyugdíjasokat pedig alanyi jogon illeti meg az elővásárlási jog.
csütörtök, július 12
Levél a Kincstárnak, Hiller Úrnak -
és a Lakóbizottságot választó lakógyúlés jegyzőkönyve
Dr. Halász Györgyné, Mártha, aki a minap a Lakóbizottságot megválasztó lakógyűlés jegyzőkönyvét vezette, volt olyan kedves és elkészítette a dokumentumot, és rendelkezésünkre bocsájtott két levelet is: az egyik az, amelyet a lakók nevében a lakógyűlésen elhangzottak alapján Zelles Sándornak, a Kincsátri Vagyoni Igazgatóság vezetőjének címez a bérlő-közösség, a másik, amelyet Hiller István Oktatási és Kulturális Miniszter (MSZP) kap kézhez.
Alább e dokumentum, ill. a két levél olvasható.
Csak egy megjegyzés: reméljük, ezúttal a válaszokra nem kell hat hónapot várni ...
****************************************************************************
*********************************************************************************
Budapest
és a Lakóbizottságot választó lakógyúlés jegyzőkönyve
Dr. Halász Györgyné, Mártha, aki a minap a Lakóbizottságot megválasztó lakógyűlés jegyzőkönyvét vezette, volt olyan kedves és elkészítette a dokumentumot, és rendelkezésünkre bocsájtott két levelet is: az egyik az, amelyet a lakók nevében a lakógyűlésen elhangzottak alapján Zelles Sándornak, a Kincsátri Vagyoni Igazgatóság vezetőjének címez a bérlő-közösség, a másik, amelyet Hiller István Oktatási és Kulturális Miniszter (MSZP) kap kézhez.
Alább e dokumentum, ill. a két levél olvasható.
Csak egy megjegyzés: reméljük, ezúttal a válaszokra nem kell hat hónapot várni ...
J e g y z ő k ö n y v
Felvéve: Andrássy út 88-90. számú bérlők által lakott lakóház lakógyűlésén
Budapest 2007. július hó 2-án 19 h-kor
Jelen vannak : a lakóház melléklet jelenléti íven aláirt …….. /fő bérlő/lakó
Napirendi pontok:
1. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 23000-1098/7/2007. számú válaszlevelének ismertetése.
2. A Körönddel kapcsolatos várható tervek.
3. Közös képviselők megválasztása.
4. Egyesület alakításáról döntés.
5. Egyéb lakókat érintő kérdések megvitatása
1-2 pont:
Markovics Vera a lakógyűlés megnyitása után tájékoztatásra megadja a szót
Dr. Halász György jogtanácsosnak aki a ház bérlőinek egy csoportja képviseletében több éve tartó a lakók elővásárlási szándékának érdekében a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal valamint a , Pénzügyminisztérium illetékesével folytatott- levelezésének lényegét ismertette. Említést tett arról amit a lakók pletyka szinten már hallottak, hogy a Kincstári Vagyon Igazgatóság az előző években konkrét értékesítés céljából folytatott tárgyalást külföldi befektetővel, mindezt a lakók tudta nélkül, nem nyilvános tárgyalások útján. Ennek és az előző levelek folytatásaként, még 2006 decemberében megfogalmazott kérdések válaszaként 2007 júniusában többszöri sürgetés hatására választ kaptunk a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól amit,
Markovics Vera felolvasott.
A levélben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviselő megválasztását javasolta aki a lakók képviseletében a házzal kapcsolatos információk tekintetében folyamatos kapcsolatot tarthatna a KVI-vel.
3. pont
Markovics Vera a közös képviselők megválasztására tesz javaslatot:
Dr. Halász György jogtanácsos
Bauer Gábor beruházó
Rubesch Judit ingatlangazdálkodó
Akik mellé a lakók tájékoztatásának segítésére önkéntesként
Berza Jánosnét
Feketéné Árvai Zsuzsannát
Kővári Józsefet javasolta.
A felsorolt bérlőket a jelenlevők egyhangú szavazattal megválasztották közös képviselőnek, azzal, hogy esetenként 1-3 tagú bizottság lássa el a tényleges képviseletet, dr. Halász György vezetésével.
A választás után a 4-5 napirendi pont megtárgyalására került sor:
Többek hozzászólása összegezve: az egyesület létrehozásával egyet értének, de körül kell járni annak, jogi, pénzügyi kihatásait és a következő szeptemberre tervezett lakógyűlésen azt újratárgyaljuk.
A továbbiakban a ház problémáit , értékesítésének lehetséges változatait vitattuk meg elméleti szinten. Megegyezett a lakóközösség, hogy bármi változási elképzelést közösen próbálunk értelmezni és a döntést meghozni.
A lakógyűlésen résztvevők kifejezték azon álláspontjukat, hogy az a körülmény, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló KVI nem tett eleget a műemlék hatóság 1993-ban elrendelt 10 éves felújítási kötelezettségének nem járhat olyan következménnyel, hogy annak negatív hatásait a bérlőkre terheljék.
A lakógyűlésen abban is egyhangú egyetértés volt, hogy amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló megkísérelné a bérlői jogok megkerülését, a lakók pertársaságként a legmagasabb hazai és szükség esetén nemzetközi igazságszolgáltatási fórumokon is készek megvédeni jogaikat.
Többen a média és közös rendezvények megszervezésének a lehetőségét kínálták fel ügyünk elősegítéséhez.
A lakók kérésének megfelelően az alábbiakban rögzítjük a megválasztott közös képviselők elérhetőségének lehetőségeit:
Dr Halász György : lakásszám: II
Telefonszám: 3111743 / 06 30 980024
E-mail: halaszgyne1@t-online . hu
Bauer Gábor lakásszám: II/48
Telefonszám:
E-mail:
Rubesch Judit
lakásszám: I/25
Telefonszám:
E-mail:
Berza Jánosné lakásszám: I/21
Telefonszám: 3022309
E-mail:
Feketéné Árvai Zsuzsanna lakásszám: II/42a
Telefonszám:
E-mail: arvaizsuzsa@gmail.com
Kövári József lakásszám: III/62a
Telefonszám: 06/20/9266892
E-mail:
Markovics Vera: lakásszám: II/45
Telefonszám:
E-mail:vmarkovics@yahoo.com
A ház blogja: andrassy88.blogspot.com
****************************************************************************
Zelles Sándor úr
vezérigazgató
Kincstári Vagyoni Igazgatóság
Budapest
Tisztelt Vezérigazgató Úr !
A Pénzügyminisztérium ismételt közbenjárásra 2007. június hónap utolsó napjaiban megkaptuk 2006. decemberi levelünkre az Ön válaszát, az Andrássy út 88-90 sz. lakóház tervezett értékesítésével kapcsolatban.
Mint a tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlóját a következőkről tájékoztatjuk Önt:
Levelében jelzett kívánságnak megfelelően a lakóház bérlői 2007. július 2-án lakógyűlést tartottak, ahol a bérlők több mint 60 %-a jelent meg. A lakógyűlésről jegyzőkönyv készült.
A lakógyűlésen résztvevők egyhangú szavazattal a következő lakótársakat választották meg a bérlők képviseletére:
Dr Halász György jogtanácsos -t
Bauer Gábor beruházási szakértő-t
Rubesch Judit ingatlangazdálkodási szakértő-t
továbbá: a ház lakóival történő kapcsolattartáshoz:
Berza Jánosné
Feketéné Árvai Zsuzsanna
Kővári József lakótársakat.
A felsorolt képviselők közül egy - egy konkrét ügyben Dr. Halász György vezetésével 1-3 fő jogosult a bérlők képviseletét ellátni, a bérbeadóval személyesen és levelezés útján a kapcsolatot tartani.
A lakógyűlésen elfogadott álláspont szerint a bérlők többsége továbbra is élni kíván a törvényes elővásárlási jogával, illetve a nyugdíjas bérlők a lakástörvény 50 §-ában biztosított jogaikkal. A lakógyűlésen abban is egyhangú egyetértés volt, hogy amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló megkísérelné a bérlői jogok megkerülését, a lakók pertársaságként a legmagasabb hazai és szükség esetén nemzetközi igazságszolgáltatási fórumokon is készek megvédeni jogaikat.
Harmadik személynek történő értékesítés esetén a bérlők e szándékának eltitkolása az eladó érdekkörében felmerülő meghiúsulást eredményezhet!
A lakógyűlésen résztvevők kifejezték azon álláspontjukat, hogy az a körülmény, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló KVI nem tett eleget a műemlék hatóság 1993-ban elrendelt 10 éves felújítási kötelezettségének nem járhat olyan következménnyel, hogy annak negatív hatásait a bérlőkre terheljék, pl. a társasházzá alakítás megakadályozásával.
A lakógyűlésen résztvevők kifejezték azon véleményüket, hogy a ház társasházzá alakítása esetén lehetőség nyílna arra, hogy a KVI és a kialakítandó albetétek új tulajdonosai együttesen lépjenek fel a világörökség részét képező lakóház felújításához szükséges állami és uniós támogatások igénylésében, amely egyaránt szolgálná a műemlékkel kapcsolatos közérdek és a lakók jogos érdekeit. Ezzel összefüggésben mellékeljük dr. Hiller István miniszter úrnak irt levelünk másolatát.
Fentiek és a hasonló ügyekben folyamatban lévő bírósági eljárásokban eddig született ítéletekre és ügyészi álláspontokra is figyelemmel arra kérjük t. Vezérigazgató urat, hogy vizsgálják felül eddigi elképzeléseiket a ház külső vevő részére történő értékesítése tárgyában és a ház bérlőivel együttműködve, találjuk meg a közérdek és a bérlők érdekeit egyaránt szolgáló békés megoldási lehetőséget. Ebben messzemenő együttműködési kézségünkről biztosítjuk !
Kérünk lehetőséget a személyes kapcsolat felvételre.
Budapest. 2007. július 10.
Az Andrássy út 88-90.sz ház bérlőinek képviseletében
Tisztelettel:
Dr. Halász György,
Bauer Gábor
Rubesch Judit
*********************************************************************************
Dr. Hiller István úr
miniszter
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Budapest
Tisztelt Miniszter Úr !
A budapesti VI. ker. Andrássy út 88-90 .sz 110 lakásos műemlék lakóház bérlőinek lakógyűlésén választott képviselői a következő kérelemmel fordulunk t. Miniszter úrhoz:
A kérdéses lakóházat a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság értékesíteni kívánja.
A ház lakóinak többsége már a 90-es évek elején bejelentette, hogy élni kíván az 1993.évi LXXVIII tv.(lakástörvény) szerinti vételi jogával, azonban a törvény azóta hatályon kívül helyezett 46 § d. pontja a műemlék épületben lévő lakások bérlői számára – negatív diszkriminációval – ezt nem tette lehetővé.
Így a bérlők részére a törvény 49 § -a szerinti elővásárlási jog lehetősége maradt, amellyel a bérlők többsége élni kívánt.
A bérlők ezen igényét a KVI (és jogelődje) azzal az indokkal utasította el, hogy az illetékes műemlék/örökségvédelmi hatóság nem járul hozzá a ház társasházzá alakításához, csak az egész lakóingatlan egy tulajdonos részére történő elidegenítéséhez adja hozzájárulását.
Ezt az álláspontot jogellenesnek, az európai uniós országok joggyakorlatával ellentétesnek és súlyosan méltánytalannak tartjuk, mert segítséget nyújt az elővásárlási jogot biztosító jogszabályi rendelkezés megkerüléséhez (Ptk 200 §.), megakadályozva az állami tulajdonban lévő lakóépület bérlőit megillető elővásárlási jog gyakorlását. Ezzel súlyosan hátrányos helyzetet teremt az állami tulajdonból kikerülő épület bérlői számára, kitéve őket annak, hogy az új tulajdonos - emberi méltóságukat is megalázva - különböző módszerekkel kiűzze őket sok évtizedes lakókörnyezetükből, például a lakbérek drasztikus emelésével. ( Csak példaként említjük, hogy a párizsi Champs Elisée lakóházainak bérlőit un. örökös bérleti jog illeti meg, limitált bérleti díj mellett)
Megjegyezzük, hogy a műemlék hatóság 1993-ban a ház tulajdonosát 10 éves határidővel a ház teljes műemléki felújításra kötelezte, amelynek a tulajdonos KVI nem tett eleget. Nem fogadhatjuk el, hogy ennek hátrányos következményeit a bérlőkre hárítsák !
Véleményünk szerint van lehetőség arra, hogy a világörökség részét képező műemlék lakóház felújításához a társasházzá alakítás után az állami tulajdonban maradó és a bérlők tulajdonába kerülő lakások tulajdonosai európai uniós támogatásban részesüljenek. Ez a megoldás egyaránt szolgálná a köz és az érintett bérlők alapvető érdekeit.
Kérjük tisztelt Miniszter urat, hogy a fenti indokaink és szempontjaink alapján rendelje el a kérdéses ház ügyében a műemlék hatóság álláspontjának felülvizsgálatát és ne akadályozzák meg a társasházzá alakítását.
Őszintén reméljük, hogy a bérlők problémái békés úton rendezhetők. Ellenkező esetben arra kényszerülünk, hogy akár a legmagasabb hazai és nemzetközi igazságszolgáltatási fórumokat is igénybe vegyük jogos érdekeink védelmében.
A bérlők többsége jogai védelme érdekében egyesület létrehozását határozta el.
Bízunk Miniszter úr empátiájában és a megoldáshoz vezető intézkedéseiben. A magunk részéről készek vagyunk ennek érdekében együttműködni.
Budapest,2007.július hó10.
Az Andrássy út 88-90.sz ház bérlőinek képviseletében
Tisztelettel:
Dr. Halász György,
Bauer Gábor
Rubesch Judit
péntek, július 6
Álmodozások kora...
Az Octogon c. építészeti magazin egyik tavalyi számában találtam:
A Körönd
Kevés olyan terméke van a nyelvújításnak, amit ma már csak egyetlen dologra használunk. A körönd az egyik legjobb példa erre: a szó jelentése mára eggyé vált az Andrássy úti Kodály Körönddel.
A körtér története az egyik legnagyobb városszerkezeti vállalkozás, a Sugárút építésével egyidős. A koncepció lényege az volt, hogy tehermentesítse az akkor nagy forgalmú Király utcát, és a telített városból könnyen elérhetővé váljon a Városliget. A Sugárút sajátossága, hogy a belvárostól kifelé haladva az épületek magassága fokozatosan csökken, és ezek tagolását a két tér, az Oktogon és az akkor még Körtér valósította meg: a Köröndig tartó eklektikus bérházakat, a tér után előkertes paloták és villák váltják fel. Ezzel a Körönd társadalmi réteghatárrá is vált: a középosztályt a gazdagok és előkelőségek házai váltották fel.
A szimmetrikus teret gazdagon díszített palotahomlokzatok veszik körül, előttük a tér négy sarkában egy-egy szobor áll, melyeket hatalmas platánok és gesztenyefák öveznek. Bár ez a rendkívül szép kompozíciójú hely a város egyik legnagyvonalúbb tere, az elmúlt évtizedekben nem tudott kialakulni nyüzsgő közélet itt, sokkal inkább egy nagy forgalmú közlekedési csomópontként működik.
gasman
A változás körvonalazódik
A Kodály Körönd kívánatossá tételére számtalan terv született a közelmúltban. A tér palotáinak felújításán túl a körönd rendezésére is számos érdekes koncepció született, a Nagy Bálint és Társai Építésziroda különböző alternatívákat dolgozott ki a tér felélesztésére.Bár a körönd nem szűkölködik zöldfelületekben, azok szigetként való elkülönülését megszüntetnék a szerviz utak felbontásával, így a házak vonaláig húzódó, összefüggő park sokkal kellemesebbé válna. Egy újabb elképzelésük a házakra fókuszál: angolaknás megoldással a pinceszinteket homlokzathoz juttatnák, így értékelve fel a területet.
Minden bizonnyal legmerészebb ötletük egy passage kialakítása a földalatti állomás és a négy köröndi épület pinceszintje között. A tér szintjén üvegpavilonok és teraszok kapnának helyet, illetve a passage bevilágítását felülvilágító résekkel oldanák meg. Ennél is merészebb azonban az a terv, amely összefüggő zöldterületet hozva létre a teljes térszintet a földalatti szintjére süllyesztené, és az Andrássy út forgalmát egy viaduktra emelné.
Szitnyai Tamás
Az Andrássy 21 bérlőinek egyesülete első fokon pert nyert
Precedens?
Bizonyára sokan olvasták a Helyi Théma c. ingyenes - amúgy Fidesz-közeli - hetilap legújabb számának címoldalán közölt cikket, amely arról tudósít, hogy az Andrássy út 21. bérlői által alapított egyesület első fokon pert nyert a VI. kerületi önkormányzattal szemben: a bíróság megsemmisítette azt a nyakatekert szerződést, amellyel a tulajdonos (önkormányzat) a lakók/bérlők háta mögött értékesítette a lakóházat.
Fontos részletei miatt érdemesnek találtam a cikket bemásolni ide. Azt gondolom, hogy érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, illetve a KVI-vel folytatandó tárgyaláson az állam képviselőit emlékeztetni e perre, és megtudni: mit gondolnak róla? A KVI (vagy majdani utódszervezete, esetleg a Pénzügyminisztérium) is hosszadalmas pereskedést szeretne, vagy esetleg belátja: nem olyan nagy dolog leereszkedni a bérlőkhöz, lakókhoz, és meghallgatni véleményüket ...)
Ennyit elöljáráróban. Innen a Helyi Théma írása.
Pert nyert az önkormányzattal szemben a lakóközösség
2007-07-04 12:21:14
Helyi Théma - online
A múlt héten kiderült, korai volt a hivatal öröme, amikor az önkormányzat korábban több lakóval szemben pert nyert az Andrássy úti paloták ügyében. A múlt héten az elsőfokú bíróság ugyanis kimondta: semmis az Andrássy út 21-es számú ház eladása tárgyában született szerződés. Az önkormányzat információink szerint fellebbez az ítélettel szemben.
"Örömmel értesítünk benneteket, hogy az Andrássy út 21. tizenhárom lakójából alakult pertársaság 2007. június 25-én megnyerte az önkormányzat és a "befektető" ellen 2005 nyarán indított pert már első fokon" - ez állt abban a levélben, amelyet az Andrássy 21. Lakóközösségi Egyesület sok-sok címzetthez eljuttatott.
- Mint ismeretes, ennek a háznak különösen bonyolult, mókás jogi helyzettel kellett szembenéznie, mivel az önkormányzathoz közeli Mátyás és Garai Ügyvédi Iroda holdudvarához tartozó, extracsókos Amelus Kft. az önkormányzattal karöltve kikezdhetetlennek vélt trükköt eszelt ki a lakók kijátszására - mondta lapunknak Erdélyi Mihály, az egyesület elnöke. - Csereszerződést kötöttek egy fürdőszobaboltra az egész ház fejében - amely több mint ötször akkora üzlethelyiségeket, valamint harmincnál több lakást foglal magában -, a csere tárgyát pedig opciós szerződéssel az azonos tulajdonosi kör egy másik társasága számára visszavásárolhatóvá tette.
A perben született kedvező ítéletnek azért is van jelentősége , mert az Andrássy út 21.-ben már született több olyan elsőfokú ítélet is, amelyek nem adtak helyt a lakók keresetének.
Ez az ítélet alapjaiban különbözik az Andrássy 47. korábbi ítéleteitől is, mivel ott lakók nem szerepeltek felperesként, hanem egy bérlő indított pert az adásvételi szerződés megsemmisítéséért.
Ugyancsak különbözik az eddigi Andrássy úti perektől, hogy itt a végén bekapcsolódhatott a Fővárosi Ügyészség is, mely önálló keresetében a lakók korábbi kereseti elemeit a közérdeksérelem különböző elemeivel egészítette ki.
Az ítélet két pilléren nyugszik. Egyrészt kimondja, hogy a lakóknak jogi érdekeltségük van az egész házra kötött szerződést támadni, mivel az önkormányzati bérlőből piaci bérlővé minősülés nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb bérleti díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (családtagok bejelenthetősége) elvesztését is eredményezi. Ha pedig a perképesség fennáll, akkor vizsgálható a szerződés törvényességének kérdése.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az önkormányzati rendeletekbe ütközött a szerződés, ezért semmis.
- Céljainkat nem feltétlenül per útján, sokkal inkább az önkormányzattal való együttműködésben reméljük elérni - tette hozzá az egyesület elnöke. - El kívánjuk érni, hogy a ház felújítása megtörténjen, mivel az önkormányzat éppen ennek fejében kapta ingyenesen tulajdonba az ingatlant az államtól. Az önkormányzat részéről vállalt kötelezettség nem volt kényszer, azt vissza is utasíthatta volna. A folyamat eredményeként el kívánjuk érni, hogy az Andrássy út több tucat házához hasonlóan a mi házunk lakói is megvásárolhassák lakásaikat.
A lakóegyesület már 2005-ben, a Terézvárosi Civil Konferencián ismertette a műemlék épületek felújításának és működtetésének civil alternatívájaként kidolgozott koncepcióját. Ennek lényege, hogy a majdani tulajdonos lakók közössége az üzlethelyiségek, valamint a közös helyiségek, pince, tetőtér, udvar egy részének értékesítésével, illetve hasznosításával teremti meg a forrást a felújításra. Ezzel lekerül a kerületi vezetés válláról a sokat emlegetett felújítási "teher".
- Több építészirodával és tetőtér-beépítővel, kivitelezővel vagyunk kapcsolatban, akik szakmai realitást adnak elképzeléseinkhez - folytatta a civil szervezet elnöke. - Világos tehát, hogy az örökségvédelmi elvárások teljesítéséhez nem szükséges külső állami vagy önkormányzati forrás, az ennek hiányáról szóló önkormányzati trillák hamisak, de még európai uniós pályázat sem szükséges. A ház maga biztosítja a fennmaradása forrását. Garantálni lehet azt is, hogy a felújítási folyamat végén a mostani befektető által biztosított bevételnél több pénz juthat az önkormányzat kasszájába is. (B.K.)
Bán Károly, a fenti cikk szerzője, a VI. kerületért felelős szerkesztő, az Andrássy úti paloták körüli umbuldák egyik állhatatos kipellengérezője kommentálta is a történteket, a tőle megszokott stílusban, kissé bombasztikus, Üt az óra című glosszájában.
Precedens?
Bizonyára sokan olvasták a Helyi Théma c. ingyenes - amúgy Fidesz-közeli - hetilap legújabb számának címoldalán közölt cikket, amely arról tudósít, hogy az Andrássy út 21. bérlői által alapított egyesület első fokon pert nyert a VI. kerületi önkormányzattal szemben: a bíróság megsemmisítette azt a nyakatekert szerződést, amellyel a tulajdonos (önkormányzat) a lakók/bérlők háta mögött értékesítette a lakóházat.
Fontos részletei miatt érdemesnek találtam a cikket bemásolni ide. Azt gondolom, hogy érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, illetve a KVI-vel folytatandó tárgyaláson az állam képviselőit emlékeztetni e perre, és megtudni: mit gondolnak róla? A KVI (vagy majdani utódszervezete, esetleg a Pénzügyminisztérium) is hosszadalmas pereskedést szeretne, vagy esetleg belátja: nem olyan nagy dolog leereszkedni a bérlőkhöz, lakókhoz, és meghallgatni véleményüket ...)
Ennyit elöljáráróban. Innen a Helyi Théma írása.
Semmis palotaeladás
Pert nyert az önkormányzattal szemben a lakóközösség
2007-07-04 12:21:14
Helyi Théma - online
A múlt héten kiderült, korai volt a hivatal öröme, amikor az önkormányzat korábban több lakóval szemben pert nyert az Andrássy úti paloták ügyében. A múlt héten az elsőfokú bíróság ugyanis kimondta: semmis az Andrássy út 21-es számú ház eladása tárgyában született szerződés. Az önkormányzat információink szerint fellebbez az ítélettel szemben.
"Örömmel értesítünk benneteket, hogy az Andrássy út 21. tizenhárom lakójából alakult pertársaság 2007. június 25-én megnyerte az önkormányzat és a "befektető" ellen 2005 nyarán indított pert már első fokon" - ez állt abban a levélben, amelyet az Andrássy 21. Lakóközösségi Egyesület sok-sok címzetthez eljuttatott.
- Mint ismeretes, ennek a háznak különösen bonyolult, mókás jogi helyzettel kellett szembenéznie, mivel az önkormányzathoz közeli Mátyás és Garai Ügyvédi Iroda holdudvarához tartozó, extracsókos Amelus Kft. az önkormányzattal karöltve kikezdhetetlennek vélt trükköt eszelt ki a lakók kijátszására - mondta lapunknak Erdélyi Mihály, az egyesület elnöke. - Csereszerződést kötöttek egy fürdőszobaboltra az egész ház fejében - amely több mint ötször akkora üzlethelyiségeket, valamint harmincnál több lakást foglal magában -, a csere tárgyát pedig opciós szerződéssel az azonos tulajdonosi kör egy másik társasága számára visszavásárolhatóvá tette.
A perben született kedvező ítéletnek azért is van jelentősége , mert az Andrássy út 21.-ben már született több olyan elsőfokú ítélet is, amelyek nem adtak helyt a lakók keresetének.
Ez az ítélet alapjaiban különbözik az Andrássy 47. korábbi ítéleteitől is, mivel ott lakók nem szerepeltek felperesként, hanem egy bérlő indított pert az adásvételi szerződés megsemmisítéséért.
Ugyancsak különbözik az eddigi Andrássy úti perektől, hogy itt a végén bekapcsolódhatott a Fővárosi Ügyészség is, mely önálló keresetében a lakók korábbi kereseti elemeit a közérdeksérelem különböző elemeivel egészítette ki.
Az ítélet két pilléren nyugszik. Egyrészt kimondja, hogy a lakóknak jogi érdekeltségük van az egész házra kötött szerződést támadni, mivel az önkormányzati bérlőből piaci bérlővé minősülés nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb bérleti díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (családtagok bejelenthetősége) elvesztését is eredményezi. Ha pedig a perképesség fennáll, akkor vizsgálható a szerződés törvényességének kérdése.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az önkormányzati rendeletekbe ütközött a szerződés, ezért semmis.
- Céljainkat nem feltétlenül per útján, sokkal inkább az önkormányzattal való együttműködésben reméljük elérni - tette hozzá az egyesület elnöke. - El kívánjuk érni, hogy a ház felújítása megtörténjen, mivel az önkormányzat éppen ennek fejében kapta ingyenesen tulajdonba az ingatlant az államtól. Az önkormányzat részéről vállalt kötelezettség nem volt kényszer, azt vissza is utasíthatta volna. A folyamat eredményeként el kívánjuk érni, hogy az Andrássy út több tucat házához hasonlóan a mi házunk lakói is megvásárolhassák lakásaikat.
A lakóegyesület már 2005-ben, a Terézvárosi Civil Konferencián ismertette a műemlék épületek felújításának és működtetésének civil alternatívájaként kidolgozott koncepcióját. Ennek lényege, hogy a majdani tulajdonos lakók közössége az üzlethelyiségek, valamint a közös helyiségek, pince, tetőtér, udvar egy részének értékesítésével, illetve hasznosításával teremti meg a forrást a felújításra. Ezzel lekerül a kerületi vezetés válláról a sokat emlegetett felújítási "teher".
- Több építészirodával és tetőtér-beépítővel, kivitelezővel vagyunk kapcsolatban, akik szakmai realitást adnak elképzeléseinkhez - folytatta a civil szervezet elnöke. - Világos tehát, hogy az örökségvédelmi elvárások teljesítéséhez nem szükséges külső állami vagy önkormányzati forrás, az ennek hiányáról szóló önkormányzati trillák hamisak, de még európai uniós pályázat sem szükséges. A ház maga biztosítja a fennmaradása forrását. Garantálni lehet azt is, hogy a felújítási folyamat végén a mostani befektető által biztosított bevételnél több pénz juthat az önkormányzat kasszájába is. (B.K.)
Bán Károly, a fenti cikk szerzője, a VI. kerületért felelős szerkesztő, az Andrássy úti paloták körüli umbuldák egyik állhatatos kipellengérezője kommentálta is a történteket, a tőle megszokott stílusban, kissé bombasztikus, Üt az óra című glosszájában.
csütörtök, július 5
Lakógyűlés + lakóbizottság
Július 2-án lakógyűlést tartottunk, amelyen a tulajdonosokkal a korábbi években intenzív - ámde nagyrészt terméketlen - levelezést folytató lakók képviselői, Dr. Halász György és Markovics Vera tájékoztatta a megjelenteket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezetőjének válaszleveléről (ezt később csatoljuk).
A lakógyűlés hattagú lakóbizottságot választott. A bizottság egyik első feladata az lesz, hogy választ fogalmazzon meg a KVI vezetőjének levelére, illetve felvegye az intézménnyel a kapcsolatot.
Részletek, a Dr. Halász Györgyné által vezetett jegyzőkönyv alapján hamarosan itt a blogban.
Addig is mindenkit arra ösztökélek, hogy a házzal kapcsolatos emlékeit, élményeit, esetleges régi fényképeit ossza meg velünk.
Aki részt venne a blog írásában, szerkesztésében, kérem, keressen meg, hogy megoszthassam vele a blogba való belépéshez szükséges felhasználónevet és jelszót. (izsakp@yahoo.com, vagy. II. 45.)
Július 2-án lakógyűlést tartottunk, amelyen a tulajdonosokkal a korábbi években intenzív - ámde nagyrészt terméketlen - levelezést folytató lakók képviselői, Dr. Halász György és Markovics Vera tájékoztatta a megjelenteket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezetőjének válaszleveléről (ezt később csatoljuk).
A lakógyűlés hattagú lakóbizottságot választott. A bizottság egyik első feladata az lesz, hogy választ fogalmazzon meg a KVI vezetőjének levelére, illetve felvegye az intézménnyel a kapcsolatot.
Részletek, a Dr. Halász Györgyné által vezetett jegyzőkönyv alapján hamarosan itt a blogban.
Addig is mindenkit arra ösztökélek, hogy a házzal kapcsolatos emlékeit, élményeit, esetleges régi fényképeit ossza meg velünk.
Aki részt venne a blog írásában, szerkesztésében, kérem, keressen meg, hogy megoszthassam vele a blogba való belépéshez szükséges felhasználónevet és jelszót. (izsakp@yahoo.com, vagy. II. 45.)
kedd, június 19
Már megint rólunk akarnak dönteni - nélkülünk
Újságíróként hosszú, többoldalas, angol- és magyar nyelvű meghívót kaptam június 20-ára, este hat órára az N&n Galériába. Nem csigázom a kedélyeket, idemásolom.
Csak jelzem a lényeget: meg akarják menteni a Köröndöt - ami messzemenően üdvözlendő törekvés -, de ismét nélkülünk, a Köröndön lakók nélkül. Javaslom, menjünk el holnap minél többen az alábbiakban részletezett rendezvényre, és jelezzük, hogy elvárjuk: bennünket is kérdezzenek meg.
Tehát:
az N&n galéria tisztelettel meghívja önt és barátait
2007. június 20-án, szerdán 18 órára
a 1065 budapest, hajós utca 39. alá,
kodály körönd 2006 után
kiállításának megnyitójára
a kiállítást megnyitja mihályfi lászló építész (nem mellesleg: kerületi főépítész)
Még mielőtt továbbolvasnák, egy megjegyzés: egyetlen szó nem esik a hosszú szövegben rólunk, A KÖRÖND LAKÓIRÓL, annál több a meghívó által megszólított nagyérdemű BEFEKTETŐKRŐL! Egy kiemelés a meghívó szövegéből, ami mindent elárul az eljárás minősíthetetlen voltáról: "a kodály körönd ... fejlesztése a terézvárosi, sőt a fővárosi beruházások motorja lehet. a 4 épület és a közterület egységesen képezik a fejlesztés tárgyát. olyan befektetők, befektetői csoportok jelentkezését várjuk, akik vállalkoznak a 4 épület együttes megvásárlására."
És a kedvcsináló (amely nekem inkább elveszi a kedvemet sok mindentől) - ugyancsak angol és magyar nyelven - így folytatódik:
négy mondat a köröndről: terézváros - ez a patinás múltú budapesti kerület - a területét hosszában átszelő, nagyvonalú sugárút okán méltán lett része az egyetemes világörökségnek. az andrássy út menti pompás bérpalotákban egykoron virágzó nagypolgári élet napjainkban újra teret követel magának ezen a helyen. a sugárút egyik legkiemelkedőbb pontján, félúton a belváros és a főváros tüdeje, a városliget között terül el az a geometrikus pontosságú teresedés, melyet egyik világhírű lakója után ma kodály köröndként ismerünk. az ősfákkal tarkított, kör alakú parkot - mely alatt elhalad a kontinens első földalatti vasútja -, négy, egyenként is különleges, együttesükben pedig tökéletes összhangot alkotó épület övezi, melyek csak arra várnak, hogy csipkerózsika-álmukból végre felébredhessenek… mihályfi lászló /kerületi főépítész/
az idegenforgalmi szektor globális növekedése, a magyar gazdaságban játszott szerepe, budapestnek az országos idegenforgalomban betöltött kiemelkedő pozíciója alapján a város idegenforgalmi szolgáltatásainak bővülésére kell számítani. a városnak az általános városmarketing erősítése mellett elsősorban a turizmus városi infrastruktúrájának szervezésével, új turisztikai helyszínek kialakításának ösztönzésével kell részt vennie a szektor fejlesztésében. a közterületek megújítása az egyik leghatékonyabb eszköz a városi környezet minőségének, élhetőségének javítására, amely az általános felértékelődés, fejlesztés megindítását ígéri. ezért a közterületek megújításának kiemelt szerepet kell kapnia a város rehabilitációs akcióprogramok keretei között, amely a lakóterületi beépítések fellazítását, zöldfelületek kialakítását, új közösségi területek /agórák/ kialakítását szolgálhatja. a programok sikerét a közismert példák - a déli váci utca, liszt ferenc tér, ráday utca, tompa utca, huszár utca mutatják. budapest kulturális sokszínűsége a korábbi évszázadokban is annak köszönhetően alakult ki, hogy sokféle társadalmi csoport szabadon alakíthatta, művelhette, fejleszthette kultúráját. cél, hogy budapest a jövőben is az értelmiségiek, a kulturálódni és szórakozni vágyók számára kikerülhetetlen találkozási pont legyen, ahol a kulturális teljesítmények egymás számára bemutathatók.
a kodály körönd térfalaiban a város egyik legnagyvonalúbb tere. fejlesztése a terézvárosi, sőt a fővárosi beruházások motorja lehet. a 4 épület és a közterület egységesen képezik a fejlesztés tárgyát. olyan befektetők, befektetői csoportok jelentkezését várjuk, akik vállalkoznak a 4 épület együttes megvásárlására. a földszinteken és a -felületük megnyitásával megemelt értékű-, pinceszinteken nagy közönségforgalmat vonzó, színvonalas kulturális és vendéglátó, intenzív közterületi kapcsolatokat igénylő intézményeket kell elhelyezni. a belső udvarok földszintek feletti lefedésével újabb értékes alapterületek nyerhetőek, a belső udvarra néző emeleti funkciók zavarása nélkül. a felső szinteken elsősorban lakó, szállás funkciókat kell elhelyezni, visszaállítva az eredeti nagy alapterületű, nagypolgári lakásokat. a tetőterek kerüljenek beépítésre, mert ez részben forrásbevonást, részben dinamikus, fizetőképes új lakókat jelent. a tetőterek lakói pótolhatják a földszintek kivásárlásával megszűnő lakásszámot is, ezzel segíthetnek az eredeti és alapvető lakófunkció elsődlegességének megtartásában. a tetőtér beépítéseket a XXI. századnak megfelelő technikai és építészeti megoldásokkal kell megvalósítani. a tetőszinteken kialakítható zöldfelületek, tetőkertek, zöldhomlokzat szakaszok az udvarok felől bekapcsolhatók a tér zöldfelületébe, a tornyok érdekes hangulatú vendéglátó, kilátó helyekké, műterem galériákká alakíthatók, az épület alapfunkciójától független, közvetlen kapcsolatban a térrel.
1065 budapest, hajós utca 39.
36 1 302 45 96, 36 1 301 04 50, 36 30 934 73 89
galeria@nagybalint.hu
Egy megjegyzés: pontosan az a koncepció rejlik a fentiekben, amit mi, a Körönd 3 (Andrássy út 88-90) lakóinak egy csoportja évek óta szorgalmazunk a tulajdonostól, amely, nem mellesleg, jelenleg a MAGYAR ÁLLAM. Képviselője, amely vagyonkezelőnek meri nevezni magát, a Pénzügyminisztériummal egyetemben hónapok óta válaszra sem méltatja közösségünk megkeresését. Most már talán érthetővé kezd válni, hogy miért.
L.P.
Újságíróként hosszú, többoldalas, angol- és magyar nyelvű meghívót kaptam június 20-ára, este hat órára az N&n Galériába. Nem csigázom a kedélyeket, idemásolom.
Csak jelzem a lényeget: meg akarják menteni a Köröndöt - ami messzemenően üdvözlendő törekvés -, de ismét nélkülünk, a Köröndön lakók nélkül. Javaslom, menjünk el holnap minél többen az alábbiakban részletezett rendezvényre, és jelezzük, hogy elvárjuk: bennünket is kérdezzenek meg.
Tehát:
az N&n galéria tisztelettel meghívja önt és barátait
2007. június 20-án, szerdán 18 órára
a 1065 budapest, hajós utca 39. alá,
kodály körönd 2006 után
kiállításának megnyitójára
a kiállítást megnyitja mihályfi lászló építész (nem mellesleg: kerületi főépítész)
Még mielőtt továbbolvasnák, egy megjegyzés: egyetlen szó nem esik a hosszú szövegben rólunk, A KÖRÖND LAKÓIRÓL, annál több a meghívó által megszólított nagyérdemű BEFEKTETŐKRŐL! Egy kiemelés a meghívó szövegéből, ami mindent elárul az eljárás minősíthetetlen voltáról: "a kodály körönd ... fejlesztése a terézvárosi, sőt a fővárosi beruházások motorja lehet. a 4 épület és a közterület egységesen képezik a fejlesztés tárgyát. olyan befektetők, befektetői csoportok jelentkezését várjuk, akik vállalkoznak a 4 épület együttes megvásárlására."
És a kedvcsináló (amely nekem inkább elveszi a kedvemet sok mindentől) - ugyancsak angol és magyar nyelven - így folytatódik:
négy mondat a köröndről: terézváros - ez a patinás múltú budapesti kerület - a területét hosszában átszelő, nagyvonalú sugárút okán méltán lett része az egyetemes világörökségnek. az andrássy út menti pompás bérpalotákban egykoron virágzó nagypolgári élet napjainkban újra teret követel magának ezen a helyen. a sugárút egyik legkiemelkedőbb pontján, félúton a belváros és a főváros tüdeje, a városliget között terül el az a geometrikus pontosságú teresedés, melyet egyik világhírű lakója után ma kodály köröndként ismerünk. az ősfákkal tarkított, kör alakú parkot - mely alatt elhalad a kontinens első földalatti vasútja -, négy, egyenként is különleges, együttesükben pedig tökéletes összhangot alkotó épület övezi, melyek csak arra várnak, hogy csipkerózsika-álmukból végre felébredhessenek… mihályfi lászló /kerületi főépítész/
az idegenforgalmi szektor globális növekedése, a magyar gazdaságban játszott szerepe, budapestnek az országos idegenforgalomban betöltött kiemelkedő pozíciója alapján a város idegenforgalmi szolgáltatásainak bővülésére kell számítani. a városnak az általános városmarketing erősítése mellett elsősorban a turizmus városi infrastruktúrájának szervezésével, új turisztikai helyszínek kialakításának ösztönzésével kell részt vennie a szektor fejlesztésében. a közterületek megújítása az egyik leghatékonyabb eszköz a városi környezet minőségének, élhetőségének javítására, amely az általános felértékelődés, fejlesztés megindítását ígéri. ezért a közterületek megújításának kiemelt szerepet kell kapnia a város rehabilitációs akcióprogramok keretei között, amely a lakóterületi beépítések fellazítását, zöldfelületek kialakítását, új közösségi területek /agórák/ kialakítását szolgálhatja. a programok sikerét a közismert példák - a déli váci utca, liszt ferenc tér, ráday utca, tompa utca, huszár utca mutatják. budapest kulturális sokszínűsége a korábbi évszázadokban is annak köszönhetően alakult ki, hogy sokféle társadalmi csoport szabadon alakíthatta, művelhette, fejleszthette kultúráját. cél, hogy budapest a jövőben is az értelmiségiek, a kulturálódni és szórakozni vágyók számára kikerülhetetlen találkozási pont legyen, ahol a kulturális teljesítmények egymás számára bemutathatók.
a kodály körönd térfalaiban a város egyik legnagyvonalúbb tere. fejlesztése a terézvárosi, sőt a fővárosi beruházások motorja lehet. a 4 épület és a közterület egységesen képezik a fejlesztés tárgyát. olyan befektetők, befektetői csoportok jelentkezését várjuk, akik vállalkoznak a 4 épület együttes megvásárlására. a földszinteken és a -felületük megnyitásával megemelt értékű-, pinceszinteken nagy közönségforgalmat vonzó, színvonalas kulturális és vendéglátó, intenzív közterületi kapcsolatokat igénylő intézményeket kell elhelyezni. a belső udvarok földszintek feletti lefedésével újabb értékes alapterületek nyerhetőek, a belső udvarra néző emeleti funkciók zavarása nélkül. a felső szinteken elsősorban lakó, szállás funkciókat kell elhelyezni, visszaállítva az eredeti nagy alapterületű, nagypolgári lakásokat. a tetőterek kerüljenek beépítésre, mert ez részben forrásbevonást, részben dinamikus, fizetőképes új lakókat jelent. a tetőterek lakói pótolhatják a földszintek kivásárlásával megszűnő lakásszámot is, ezzel segíthetnek az eredeti és alapvető lakófunkció elsődlegességének megtartásában. a tetőtér beépítéseket a XXI. századnak megfelelő technikai és építészeti megoldásokkal kell megvalósítani. a tetőszinteken kialakítható zöldfelületek, tetőkertek, zöldhomlokzat szakaszok az udvarok felől bekapcsolhatók a tér zöldfelületébe, a tornyok érdekes hangulatú vendéglátó, kilátó helyekké, műterem galériákká alakíthatók, az épület alapfunkciójától független, közvetlen kapcsolatban a térrel.
1065 budapest, hajós utca 39.
36 1 302 45 96, 36 1 301 04 50, 36 30 934 73 89
galeria@nagybalint.hu
Egy megjegyzés: pontosan az a koncepció rejlik a fentiekben, amit mi, a Körönd 3 (Andrássy út 88-90) lakóinak egy csoportja évek óta szorgalmazunk a tulajdonostól, amely, nem mellesleg, jelenleg a MAGYAR ÁLLAM. Képviselője, amely vagyonkezelőnek meri nevezni magát, a Pénzügyminisztériummal egyetemben hónapok óta válaszra sem méltatja közösségünk megkeresését. Most már talán érthetővé kezd válni, hogy miért.
L.P.
csütörtök, február 22
Javaslat az Andrássy út 88-90. megmentésére
Házunk több bérlőjének meglátása szerint az épületet egy igazi PPP-konstrukcióban, vagyis public-private-partnership, azaz a köz és a magánerő/érdek okos, előretekintő közös nevezőre hozásával lehetne előbb megmenteni, majd valamennyi érintett és érdekelt kölcsönös hasznára és megelégedésére olyan módon fel- és megújítani, hogy az ismét eredeti pompájában tündökölhessen, a lakók kényelmét szolgálja és esztétikai élménnyel ajándékozza meg a városlakókat és az Andrássy utat felkeresőket.
1. Az épületet a tulajdonos (KVI) társasházzá alakítja.
2. A bérlők, élve törvényben rögzített elővásárlási jogukkal, társtulajdonosokká válnak.
3. Az állam átmenetileg tulajdonosa marad azoknak a lakásoknak, amelyek bérlői nem tudnak, vagy nem óhajtanak élni elővásárlási jogukkal. Az ő bérleti szerződéseik érvényben maradnak. Elővásárlási jogukat azonban értékesíthetik, úgy, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező társtulajdonosoknak első helyen, az állam képviselőjének második helyen elővásárlási joguk van ezekre a bérleményekre.
4. A közös helyiségek - padlástér, pincerendszer, üzlethelyiségek, egyéb közösségi célra használható vagy e célra kialakítható házrészek - közös tulajdonba kerülnek, amelyeket a társasház tulajdonosi közössége nyílt pályázat útján értékesít. Az értékesítés feltétele, hogy a pályázat győztese köteles előre rögzített idő alatt és minőségben az épület teljes felújítását, beleértve a gépészeti munkálatokat is, a műemlékvédelem előírásainak figyelembe vételével elvégezni. Az így kialakuló háromoldalú - PPP - tulajdonosi közösség közös felelőssége pályázati úton és/vagy jelzálogkölcsön igénybevételével ésszerű határidőn belűl elvégeztetni a műemléki védettség alatt álló sgrafitto világszínvonalú restaurálását.
5. A tulajdonosi közösség egyesületet vagy alapítványt hoz létre az Andrásy út 88-90. városmarketing-értékének közös hasznosítására, azzal a céllal, hogy a bevételt részben az épület folyamatos műemlékvédelmére fordítja.
6. Az egyesület vagy alapítvány a lakóközösség rászoruló tagjainak szociális támogatásába is bekapcsolódik, erejéhez mérten, és mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon az épület állagának megóvásához, a lakók jó közérzetének védelméhez.
Házunk több bérlőjének meglátása szerint az épületet egy igazi PPP-konstrukcióban, vagyis public-private-partnership, azaz a köz és a magánerő/érdek okos, előretekintő közös nevezőre hozásával lehetne előbb megmenteni, majd valamennyi érintett és érdekelt kölcsönös hasznára és megelégedésére olyan módon fel- és megújítani, hogy az ismét eredeti pompájában tündökölhessen, a lakók kényelmét szolgálja és esztétikai élménnyel ajándékozza meg a városlakókat és az Andrássy utat felkeresőket.
1. Az épületet a tulajdonos (KVI) társasházzá alakítja.
2. A bérlők, élve törvényben rögzített elővásárlási jogukkal, társtulajdonosokká válnak.
3. Az állam átmenetileg tulajdonosa marad azoknak a lakásoknak, amelyek bérlői nem tudnak, vagy nem óhajtanak élni elővásárlási jogukkal. Az ő bérleti szerződéseik érvényben maradnak. Elővásárlási jogukat azonban értékesíthetik, úgy, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező társtulajdonosoknak első helyen, az állam képviselőjének második helyen elővásárlási joguk van ezekre a bérleményekre.
4. A közös helyiségek - padlástér, pincerendszer, üzlethelyiségek, egyéb közösségi célra használható vagy e célra kialakítható házrészek - közös tulajdonba kerülnek, amelyeket a társasház tulajdonosi közössége nyílt pályázat útján értékesít. Az értékesítés feltétele, hogy a pályázat győztese köteles előre rögzített idő alatt és minőségben az épület teljes felújítását, beleértve a gépészeti munkálatokat is, a műemlékvédelem előírásainak figyelembe vételével elvégezni. Az így kialakuló háromoldalú - PPP - tulajdonosi közösség közös felelőssége pályázati úton és/vagy jelzálogkölcsön igénybevételével ésszerű határidőn belűl elvégeztetni a műemléki védettség alatt álló sgrafitto világszínvonalú restaurálását.
5. A tulajdonosi közösség egyesületet vagy alapítványt hoz létre az Andrásy út 88-90. városmarketing-értékének közös hasznosítására, azzal a céllal, hogy a bevételt részben az épület folyamatos műemlékvédelmére fordítja.
6. Az egyesület vagy alapítvány a lakóközösség rászoruló tagjainak szociális támogatásába is bekapcsolódik, erejéhez mérten, és mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon az épület állagának megóvásához, a lakók jó közérzetének védelméhez.
Nyílt levél Zelles Sándor Úr,
a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Vezérigazgatója részére
Budapest
Tisztelt Zelles Úr!
A Helyi Théma c. lapban megjelent nyilatkozatára reagálva szeretném emlékeztetni, hogy Ön az adófizetők pénzét fogyasztja, és mint a "szolgáltató" állam tisztviselője köteles engem, mint adófizető választópolgárt - ha nem is közvetlenül, de lagalább az Ön vezérigazgatására bízott intézmény apparátusa útján - a törvényekben meghatározott módon és határidőn belül válaszra méltatni.
Ezt Ön, csakúgy, mint tisztelt elődei rendre elmulasztják, amikor pedig leereszkednek hozzám, kioktató, arrogáns hangnemet használnak. A stílus, persze, maga az ember.
Ön az említett nyilatkozatában kijelentette, hogy "tarthatatlan, hogy 80 négyzetméteres lakásban havi 6 ezer forint lakbért fizessenek". Ez, felteszem, az Ön magánvéleménye, és úgy gondolom, erre a nyilatkozatban utalnia illett volna. Érdekelne viszont, hogy milyen törvény alapján határozta meg Ön az én 2007. január 1-jétől fizetendő lakbéremet? Ez ugyanis nem az Ön magánügye.
Érdekelne továbbá az is, hogy,
- miért nem válaszolt több mint két hónap alatt sem - lakótársaimmal közösen - Önnek írt levelemre; (az ugyanis nem magánlevél volt), (Közben további négy hónap telt el válasz nélkül! Viszont tudomásunkra jutott, hogy az Ön egyik munkatársa egyik lakótársunkat arra buzdítja: vegye át a bérlők érdekeinek képviseletét tőlünk, akik immár egy évtizede próbálunk értelmes, kölcsönösen elfogadható megoldást találni a ház és saját sorsunk megnyugtató rendezésére. - 2007. június 19.)
- milyen törvény alapján szándékozik Ön, az említett nyilatkozata szerint, az Andrássy út 88-90 sz. alatti bérházat értékesíteni, a bérlő, vagyis az én megkerülésemmel? (ami szintén nem magánügy).
Vannak lakótársaim, akik arra is kíváncsiak lennének, hogy Ön hol lakik, milyen módon jutott a lakásához, és, hogy ott mekkora lakbért fizet, de azt gondolom, hogy ez az Ön magánügye, úgyhogy ez a megjegyzés pusztán tájékoztató jellegű.
Tekintettel arra, hogy Ön egy közügyben, nagy nyilvánosság előtt magánvéleményének adott hangot, megkockáztatok én is egy-két magánjellegű kérdést:
- Ön mit tenne abban az esetben, ha hozzám hasonlóan egy olyan műemlék jellegű bérházban lakna, amelynek bérlőit Önhöz hasonlóan arrogáns és cinikus hivatalnokok felelőtlen és ostoba döntéseinek sorozata következtében - műemlékvédelmi okokra hivatkozva - megfosztják a hasonló bérházak lakóit megillető tulajdonszerzési joguk gyakorlásától, eközben a tulajdonos képviselője - a most éppen Ön által vezérigazgatott intézmény - folytatólagos törvénysértést követ el, amennyiben nem tesz eleget az állami tulajdon megóvására vonatkozó kötelességének.
- Mit tenne Ön abban az esetben, ha az Ön ingatlankezelője folyamatosan elherdálná azt a pénzt, amelyet az Ön által is lakott épület állagának megóvására, tisztántartására, szépítésére kellene fordítania?
- Végezetül, mit tenne Ön az én helyemben, ha bérlőként évek óta lelketlen bürokraták kiszolgáltatottjának érezné magát?
Kellemes meglepetést szerezne, ha szakítana a KVI vezetőinek - az említett cikk tanúsága szerint Ön által is folytatott - hagyományával, és érdemi válaszra méltatna - mintegy száz bérlőtársammal együtt.
A remény hal meg utoljára!
Üdvözlettel,
Léderer Pál
Bérlő
Budapest, 2007. február 21.
a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Vezérigazgatója részére
Budapest
Tisztelt Zelles Úr!
A Helyi Théma c. lapban megjelent nyilatkozatára reagálva szeretném emlékeztetni, hogy Ön az adófizetők pénzét fogyasztja, és mint a "szolgáltató" állam tisztviselője köteles engem, mint adófizető választópolgárt - ha nem is közvetlenül, de lagalább az Ön vezérigazgatására bízott intézmény apparátusa útján - a törvényekben meghatározott módon és határidőn belül válaszra méltatni.
Ezt Ön, csakúgy, mint tisztelt elődei rendre elmulasztják, amikor pedig leereszkednek hozzám, kioktató, arrogáns hangnemet használnak. A stílus, persze, maga az ember.
Ön az említett nyilatkozatában kijelentette, hogy "tarthatatlan, hogy 80 négyzetméteres lakásban havi 6 ezer forint lakbért fizessenek". Ez, felteszem, az Ön magánvéleménye, és úgy gondolom, erre a nyilatkozatban utalnia illett volna. Érdekelne viszont, hogy milyen törvény alapján határozta meg Ön az én 2007. január 1-jétől fizetendő lakbéremet? Ez ugyanis nem az Ön magánügye.
Érdekelne továbbá az is, hogy,
- miért nem válaszolt több mint két hónap alatt sem - lakótársaimmal közösen - Önnek írt levelemre; (az ugyanis nem magánlevél volt), (Közben további négy hónap telt el válasz nélkül! Viszont tudomásunkra jutott, hogy az Ön egyik munkatársa egyik lakótársunkat arra buzdítja: vegye át a bérlők érdekeinek képviseletét tőlünk, akik immár egy évtizede próbálunk értelmes, kölcsönösen elfogadható megoldást találni a ház és saját sorsunk megnyugtató rendezésére. - 2007. június 19.)
- milyen törvény alapján szándékozik Ön, az említett nyilatkozata szerint, az Andrássy út 88-90 sz. alatti bérházat értékesíteni, a bérlő, vagyis az én megkerülésemmel? (ami szintén nem magánügy).
Vannak lakótársaim, akik arra is kíváncsiak lennének, hogy Ön hol lakik, milyen módon jutott a lakásához, és, hogy ott mekkora lakbért fizet, de azt gondolom, hogy ez az Ön magánügye, úgyhogy ez a megjegyzés pusztán tájékoztató jellegű.
Tekintettel arra, hogy Ön egy közügyben, nagy nyilvánosság előtt magánvéleményének adott hangot, megkockáztatok én is egy-két magánjellegű kérdést:
- Ön mit tenne abban az esetben, ha hozzám hasonlóan egy olyan műemlék jellegű bérházban lakna, amelynek bérlőit Önhöz hasonlóan arrogáns és cinikus hivatalnokok felelőtlen és ostoba döntéseinek sorozata következtében - műemlékvédelmi okokra hivatkozva - megfosztják a hasonló bérházak lakóit megillető tulajdonszerzési joguk gyakorlásától, eközben a tulajdonos képviselője - a most éppen Ön által vezérigazgatott intézmény - folytatólagos törvénysértést követ el, amennyiben nem tesz eleget az állami tulajdon megóvására vonatkozó kötelességének.
- Mit tenne Ön abban az esetben, ha az Ön ingatlankezelője folyamatosan elherdálná azt a pénzt, amelyet az Ön által is lakott épület állagának megóvására, tisztántartására, szépítésére kellene fordítania?
- Végezetül, mit tenne Ön az én helyemben, ha bérlőként évek óta lelketlen bürokraták kiszolgáltatottjának érezné magát?
Kellemes meglepetést szerezne, ha szakítana a KVI vezetőinek - az említett cikk tanúsága szerint Ön által is folytatott - hagyományával, és érdemi válaszra méltatna - mintegy száz bérlőtársammal együtt.
A remény hal meg utoljára!
Üdvözlettel,
Léderer Pál
Bérlő
Budapest, 2007. február 21.
szerda, február 21
Már a spájzban vannak a befektetõk
Újabb Andrássy úti palotát kívánnak értékesíteni lakottan – Ezúttal az állam az eladó
Az Andrássy út 88-as számú,mûemléki védettség
alatt álló épületre sok befektetõnek fáj foga.
BÁN KÁROLY
AKincstári Vagyon Igazgatóság eladó ingatlanokat tartalmazó
listáján is szerepel az épület. A lakók több mint tíz
éve maguk is megvennék lakásaikat, de nekik nem adják. A száz
bérlõt senki nem értesítette az eladás szándékáról.
Zord hivatal
– Tizennégy év alatt számtalan kísérletet tettünk a ház lakóival,
hogy megvásárolhassuk lakásainkat – mondja az egyik lakó,
Bálint Emil –, de mindannyiszor
azzal utasítottak el bennünket, hogy a mûemlékvédelmi
hivatal nem járul ehhez hozzá, mert a lakók nem lennének
képesek felújítani az épületet.
– A mûemlékvédelmi hivatal arra hivatkozott – veszi át a szót
Markovics Vera, az egyik lakás
bérlõje –, hogy az épületet tíz éven belül fel kell újítani. A tetõt
tényleg megjavították, azonkívül volt egy belsõ festés a lépcsõházakban,
más nemigen történt. A felújítás elmaradt, minket elutasítottak,
tehát másokhoz hasonlóan nem vehettük meg a lakásokat.
Évek óta újra és újra felröppennek hírek arról, hogy az épületet
eladják, de minket errõl a szándékról a mai napig nem értesített
senki. Uram, mégiscsak száz család él a ház lakásaiban,
csak jogunk lenne megtudni, mit terveznek velünk?!
„Ösztönzõ” lakbér
Zelles Sándor, a Kincstári Vagyon
Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója lapunk kérdésére
megerõsítette, hogy az épület „listán” van, vagyis tényleg el
kívánják adni, de elõtte még számos kérdést rendezni kell.
Például a lakbéreket, mert az mégiscsak tarthatatlan, hogy 80
négyzetméteres lakásokban hatezer forint a lakbér.
– Most készül egy mûemlékvédelmi felmérés, vagyis folyik
az értékesítés elõkészítése, de az idén már nem kerül sor az épület
pályáztatására – mondta a vezérigazgató, aki azt is hozzátette,
nagyon sok az érdeklõdõ befektetõ.
– És mi lesz a lakókkal?
– Az már a befektetõ dolga lesz, hogy megállapodjon velük.
A házban élõket rövidesen levélben fogjuk tájékoztatni arról,
hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak milyen tervei
vannak az épülettel.
A helyzet kísértetiesen hasonló ahhoz az eljáráshoz, ahogyan
más Andrássy úti paloták esetében történt az eladás. A
különbség csak az, hogy az épület nem az önkormányzat,
hanem a kincstár kezelésében van. A Terézvárosi Önkormányzat
is a mûemlékvédelem szempontjaira hivatkozva utasította
el a lakók elõvásárlási szándékát, mondván, a lakók egyenként
(albetétenként) nem vásárolhatják meg bérleményeiket,
mert ebben az esetben a mûemlékvédelem szempontjai nem
érvényesíthetõk.
Csapdák és jogok
Csakhogy ez – jogászaink szerint – egyszerû maszlag. A mûemlékvédelemrõl
született törvény ugyanis nem mondja azt ki,
hogy a védettség alatt álló ingatlan kinek adható el, s kinek nem.
A hivatal csupán önkormányzati tulajdon esetében dönthet arról,
hogy az épület eladható-e vagy sem, állami tulajdon esetén maga
a kulturális miniszter jogosult dönteni. A lakástörvény szabályai
azonban ebben az esetben sem kerülhetõk meg.
„Annak a bérlõnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és
az elõvásárlási jogával nem él, a szerzõdések fennállásáig harmadik
személy részére csak a bérlõ írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni”
– mondja ki a lakástörvény. Magyarra lefordítva:
a nyugdíjast haláláig kirakni sem lehet a bérlakásból, ha csak maga nem járul hozzá
lemondó nyilatkozatával.
Az Andrássy út 88.-ban élõk bérleti díját mindenesetre már
januárban csaknem a háromszorosára emelték, a lakóknak
237 forintot kell fizetniük négyzetméterenként.
Az elsõ fontos lépés megtörtént a lakók elüldözésére
– mondta Bálint Emil nyugdíjas kissé rezignáltan,
akinek bérleti díja 7200 forintról
21 ezerre emelkedett.
(Hely Théma, 2007. január 31.)
Újabb Andrássy úti palotát kívánnak értékesíteni lakottan – Ezúttal az állam az eladó
Az Andrássy út 88-as számú,mûemléki védettség
alatt álló épületre sok befektetõnek fáj foga.
BÁN KÁROLY
AKincstári Vagyon Igazgatóság eladó ingatlanokat tartalmazó
listáján is szerepel az épület. A lakók több mint tíz
éve maguk is megvennék lakásaikat, de nekik nem adják. A száz
bérlõt senki nem értesítette az eladás szándékáról.
Zord hivatal
– Tizennégy év alatt számtalan kísérletet tettünk a ház lakóival,
hogy megvásárolhassuk lakásainkat – mondja az egyik lakó,
Bálint Emil –, de mindannyiszor
azzal utasítottak el bennünket, hogy a mûemlékvédelmi
hivatal nem járul ehhez hozzá, mert a lakók nem lennének
képesek felújítani az épületet.
– A mûemlékvédelmi hivatal arra hivatkozott – veszi át a szót
Markovics Vera, az egyik lakás
bérlõje –, hogy az épületet tíz éven belül fel kell újítani. A tetõt
tényleg megjavították, azonkívül volt egy belsõ festés a lépcsõházakban,
más nemigen történt. A felújítás elmaradt, minket elutasítottak,
tehát másokhoz hasonlóan nem vehettük meg a lakásokat.
Évek óta újra és újra felröppennek hírek arról, hogy az épületet
eladják, de minket errõl a szándékról a mai napig nem értesített
senki. Uram, mégiscsak száz család él a ház lakásaiban,
csak jogunk lenne megtudni, mit terveznek velünk?!
„Ösztönzõ” lakbér
Zelles Sándor, a Kincstári Vagyon
Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója lapunk kérdésére
megerõsítette, hogy az épület „listán” van, vagyis tényleg el
kívánják adni, de elõtte még számos kérdést rendezni kell.
Például a lakbéreket, mert az mégiscsak tarthatatlan, hogy 80
négyzetméteres lakásokban hatezer forint a lakbér.
– Most készül egy mûemlékvédelmi felmérés, vagyis folyik
az értékesítés elõkészítése, de az idén már nem kerül sor az épület
pályáztatására – mondta a vezérigazgató, aki azt is hozzátette,
nagyon sok az érdeklõdõ befektetõ.
– És mi lesz a lakókkal?
– Az már a befektetõ dolga lesz, hogy megállapodjon velük.
A házban élõket rövidesen levélben fogjuk tájékoztatni arról,
hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak milyen tervei
vannak az épülettel.
A helyzet kísértetiesen hasonló ahhoz az eljáráshoz, ahogyan
más Andrássy úti paloták esetében történt az eladás. A
különbség csak az, hogy az épület nem az önkormányzat,
hanem a kincstár kezelésében van. A Terézvárosi Önkormányzat
is a mûemlékvédelem szempontjaira hivatkozva utasította
el a lakók elõvásárlási szándékát, mondván, a lakók egyenként
(albetétenként) nem vásárolhatják meg bérleményeiket,
mert ebben az esetben a mûemlékvédelem szempontjai nem
érvényesíthetõk.
Csapdák és jogok
Csakhogy ez – jogászaink szerint – egyszerû maszlag. A mûemlékvédelemrõl
született törvény ugyanis nem mondja azt ki,
hogy a védettség alatt álló ingatlan kinek adható el, s kinek nem.
A hivatal csupán önkormányzati tulajdon esetében dönthet arról,
hogy az épület eladható-e vagy sem, állami tulajdon esetén maga
a kulturális miniszter jogosult dönteni. A lakástörvény szabályai
azonban ebben az esetben sem kerülhetõk meg.
„Annak a bérlõnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és
az elõvásárlási jogával nem él, a szerzõdések fennállásáig harmadik
személy részére csak a bérlõ írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni”
– mondja ki a lakástörvény. Magyarra lefordítva:
a nyugdíjast haláláig kirakni sem lehet a bérlakásból, ha csak maga nem járul hozzá
lemondó nyilatkozatával.
Az Andrássy út 88.-ban élõk bérleti díját mindenesetre már
januárban csaknem a háromszorosára emelték, a lakóknak
237 forintot kell fizetniük négyzetméterenként.
Az elsõ fontos lépés megtörtént a lakók elüldözésére
– mondta Bálint Emil nyugdíjas kissé rezignáltan,
akinek bérleti díja 7200 forintról
21 ezerre emelkedett.
(Hely Théma, 2007. január 31.)
hétfő, február 19
Megszólalt az Andrássy út 47. új, brit tulajdonosa
A lakók "azonos alapterületű" lakásokat kapnak
A Népszabadság Online Budapest szekciójában megszólalt a botrányos körülmények között értékesített és egyelőre bírósági per tárgyát képező Andrássy út 47. szám alatti bérpalota új, brit tulajdonosa.
A nyilatkozat ránk, a Körönd 3 lakóira vonatkozó legérdekesebb része így hangzik: "Az Ennet Kft. és a VI. kerületi Önkormányzat között fennálló adásvételi szerződés értelmében kártalanítani kell a bérlőket; mi a jelen bérleménnyel megegyező alapterületű ingatlant adunk a bérlők saját tulajdonába, csak ez 500 millió Ft összegre rúg. A felújítás várható költsége 1,5 milliárd Ft, amiből a tervezésre és az engedélyek beszerzésére már 290 millió Ft-ot költöttünk. Az előbb felsorolt összegek nagyságrendje jelzi azt a pénzügyi befektetési szükségletet, amit a leromlott állapotú műemléképületek igényelnek."
A teljes cikk erre a linkre kattintva olvasható a Népszabadság Online Budapest szekciójában.
szombat, február 17
Az Andrássy út 47. bérlõje csatát nyert
Az ügyészség keresetet nyújtott be a bírósághoz az eredeti állapot helyreállítására
Ez is a Thémában jelent meg.
LOSONCZI PÁL, az Andrássy út 47-es számú ház bérlõje már tavaly
nyáron megmondta, hogy õ szeretne lenni a banánhéj, amelyen elcsúszhatnak az Andrássy úti palotát áruba bocsátó képviselõk. Egyelõre beváltotta
ígéretét, hiszen a Fõvárosi Fõügyészség a múlt hét péntekén keresetet
nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (PKKB), hogy töröltesse
nyilvántartásból. Mindez a gyakorlatban
azt jelenti, hogy a 2004-ben 150 millió forintért eladott ingatlan
tulajdonjoga visszaszáll az önkormányzatra. A Fõvárosi Ítélõtábla tavalyi
ítélete kimondta az adásvétel semmisségét, de a bírósági végzés nem
rendelkezett e döntés jogkövetkezményeirõl, vagyis a tulajdoni lapra 2005-
ben felvezetett bejegyzés törlésérõl. Az Andrássy út 21-es számú ház
lakóközösségi egyesülete is pert indított az önkormányzat, illetve a vevõ Amelus Kft. ellen, hasonlóan az adásvételi szerzõdés megsemmisítését
kérve. Ebben a perben március elsején lehet ítélet.
A Fõvárosi Fõügyészség a múlt hét péntekén keresetet
nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz
(PKKB), hogy töröltesse az Ennet Kft. tulajdonjogát
a földhivatali nyilvántartásból.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2004-ben 150 millió forintért
eladott ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az önkormányzatra.
BÁN KÁROLY
AFõvárosi Itélõtábla tavalyi ítélete kimondta az adásvétel
semmisségét, de a bírósági végzés nem rendelkezett
e döntés jogkövetkezményeirõl, vagyis a tulajdoni lapra
2005-ben felvezetett bejegyzés törlésérõl – mondta a Helyi Témának
Morvai Attila, a Fõvárosi Fõügyészség szóvivõje.
Irányadó per
Számunkra, köröndi lakók számára itt jön a lényeg: Ha a bíróság az ügyészség indítványát elfogadja – és ez az ítélõtábla
határozata nyomán lényegében formalitásnak tekinthetõ
–, akkor az önkormányzat és a belga úr cége között köttetett
adásvételi szerzõdés a gyakorlatban is semmissé válik, ami
két dolgot jelent: 1. a tulajdoni lapról törölni kell a vevõ nevét;
2. az önkormányzatnak kártalanítania kell az Ennet Kft.-t.
Az ügyészség beavatkozásának abban az értelemben is
jelentõsége van, hogy ha az Andrássy út 47-es számú házban
folyó perben ítélet születik, akkor az bekerül a Bírósági Határozatok
könyvébe. Márpedig ez a bírósági döntés a többi
Andrássy úti per kimenetele szempontjából is döntõ lehet,
hisz ez ítélet a többi bíróság számára már irányadó.
Szalonképtelen csere
Nagyon tanulságos számunkra az Andrássy út 21. sz. ház ügye is, ez ugyanis azt húzza alá, hogy mennyire fontos lenne mielőbb meglakítani a Körönd 3 lakóinak egyesületét és pert kezdeményezni az ÁLLAM - ill. az őt képviselő KVI - ellen.
Az Andrássy út 21-es számú ház lakóközösségi egyesülete is
pert indított az önkormányzat, illetve a vevõ Amelus Kft. ellen,
hasonlóan az adásvételi szerzõdés megsemmisítését kérve.
Ebben a perben a legutolsó tárgyalást január 25-én tartották,
az újabb fordulóra pedig március elsején kerül sor. Erdélyi Mihály,
a lakók képviselõje lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a
perben már márciusban ítélet várható. Az itt élõk nem egyszerûen
a semmiség kimondását kérik a bíróságtól, hanem azt is,
hogy foglaljon állást a lakók elõvásárlási jogának kérdésében
is. A lakók ugyanis korábban több alkalommal is meg
akarták vásárolni bérelt lakásaikat, de az önkormányzat nekik
nem adta el. Az egyesület perbe hívta az ügyészséget is, ezt az
indítványt azonban a bíróság egyelõre nem méltányolta –
mondta a lakóegyesület elnöke.
Az ügyészségi törvény olyan esetekben teszi lehetõvé a törvényességi
felügyelet perbe avatkozását, ha a vitatott ügyben
közérdekrõl van szó, illetve a perben lévõ valamelyik fél ezt
igényli is. Az Andrássy úti paloták esetében mindkét feltétel
adott, hiszen az Andrássy úti paloták önkormányzati, következésképp
kincstári tulajdonban voltak, s azokat pályáztatás
nélkül adta el az önkormányzat.
Ráadásul úgy értékesítette az ingatlanokat, hogy nem tett
eleget bérbeadói kötelezettségének a lakókkal szemben.
Hûen? Hûtlenül?
A másik feltétel is adott a perbe avatkozáshoz, hisz a lakók maguk
tettek panaszt az ügyben, s kérték az ügyészség beavatkozását.
A Fõvárosi Fõügyészség más Andrássy úti ingatlanok adásvételi
szerzõdését is vizsgálja, de a többi ügyben még nem alakította
ki álláspontját – hangsúlyozta Morvai Attila szóvivõ.
Az Andrássy úti paloták ügye már a Legfõbb Ügyészséget
is megjárta, ahol olyan álláspont született, hogy a képviselõ-
testület számára az önkormányzati vagyon nem saját vagyonnak,
hanem idegen vagyonnak minõsül, következésképp
– ha bebizonyosodik, hogy áron alul adták el – a képviselõ-
testület tagjaival szemben felmerülhet a hûtlen kezelés
gyanúja. Az ügyben részint a Nemzeti Nyomozóhivatal, részint
a BRFK gazdaságvédelmi osztálya nyomoz.
CSINOS KIS ÜGY Az Andrássy út 21-es számú házat 295 millió forintért
és egy fürdõszobaszalonért adta el az önkormányzat az Amelus
Kft.-nek. Pontosabban az említett vételár mellett azt a fürdõszobaszalont
ajánlotta fel cserébe a vevõ, amelyet még 1998-ban magától az
önkormányzattól vásárolt. Ráadásul a csereingatlan visszavásárlására
opciós, tehát elõvásárlási jogot szerzett. Érdekes, hogy az Andrássy út
21-es számú ház lakói közül a lelépési pénzt illetõen már többekkel
megegyezett az ingatlan megvásárlója, akik már el is költöztek. Nagy
magabiztosságra vall ez a lépés, holott ha a bíróság ebben az ügyben
is kimondja az adásvétel semmisségét, akkor a babaruha – elvben – a
már kiköltözött lakóknak is visszajár.
Az ügyészség keresetet nyújtott be a bírósághoz az eredeti állapot helyreállítására
Ez is a Thémában jelent meg.
LOSONCZI PÁL, az Andrássy út 47-es számú ház bérlõje már tavaly
nyáron megmondta, hogy õ szeretne lenni a banánhéj, amelyen elcsúszhatnak az Andrássy úti palotát áruba bocsátó képviselõk. Egyelõre beváltotta
ígéretét, hiszen a Fõvárosi Fõügyészség a múlt hét péntekén keresetet
nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (PKKB), hogy töröltesse
nyilvántartásból. Mindez a gyakorlatban
azt jelenti, hogy a 2004-ben 150 millió forintért eladott ingatlan
tulajdonjoga visszaszáll az önkormányzatra. A Fõvárosi Ítélõtábla tavalyi
ítélete kimondta az adásvétel semmisségét, de a bírósági végzés nem
rendelkezett e döntés jogkövetkezményeirõl, vagyis a tulajdoni lapra 2005-
ben felvezetett bejegyzés törlésérõl. Az Andrássy út 21-es számú ház
lakóközösségi egyesülete is pert indított az önkormányzat, illetve a vevõ Amelus Kft. ellen, hasonlóan az adásvételi szerzõdés megsemmisítését
kérve. Ebben a perben március elsején lehet ítélet.
A Fõvárosi Fõügyészség a múlt hét péntekén keresetet
nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz
(PKKB), hogy töröltesse az Ennet Kft. tulajdonjogát
a földhivatali nyilvántartásból.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2004-ben 150 millió forintért
eladott ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az önkormányzatra.
BÁN KÁROLY
AFõvárosi Itélõtábla tavalyi ítélete kimondta az adásvétel
semmisségét, de a bírósági végzés nem rendelkezett
e döntés jogkövetkezményeirõl, vagyis a tulajdoni lapra
2005-ben felvezetett bejegyzés törlésérõl – mondta a Helyi Témának
Morvai Attila, a Fõvárosi Fõügyészség szóvivõje.
Irányadó per
Számunkra, köröndi lakók számára itt jön a lényeg: Ha a bíróság az ügyészség indítványát elfogadja – és ez az ítélõtábla
határozata nyomán lényegében formalitásnak tekinthetõ
–, akkor az önkormányzat és a belga úr cége között köttetett
adásvételi szerzõdés a gyakorlatban is semmissé válik, ami
két dolgot jelent: 1. a tulajdoni lapról törölni kell a vevõ nevét;
2. az önkormányzatnak kártalanítania kell az Ennet Kft.-t.
Az ügyészség beavatkozásának abban az értelemben is
jelentõsége van, hogy ha az Andrássy út 47-es számú házban
folyó perben ítélet születik, akkor az bekerül a Bírósági Határozatok
könyvébe. Márpedig ez a bírósági döntés a többi
Andrássy úti per kimenetele szempontjából is döntõ lehet,
hisz ez ítélet a többi bíróság számára már irányadó.
Szalonképtelen csere
Nagyon tanulságos számunkra az Andrássy út 21. sz. ház ügye is, ez ugyanis azt húzza alá, hogy mennyire fontos lenne mielőbb meglakítani a Körönd 3 lakóinak egyesületét és pert kezdeményezni az ÁLLAM - ill. az őt képviselő KVI - ellen.
Az Andrássy út 21-es számú ház lakóközösségi egyesülete is
pert indított az önkormányzat, illetve a vevõ Amelus Kft. ellen,
hasonlóan az adásvételi szerzõdés megsemmisítését kérve.
Ebben a perben a legutolsó tárgyalást január 25-én tartották,
az újabb fordulóra pedig március elsején kerül sor. Erdélyi Mihály,
a lakók képviselõje lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a
perben már márciusban ítélet várható. Az itt élõk nem egyszerûen
a semmiség kimondását kérik a bíróságtól, hanem azt is,
hogy foglaljon állást a lakók elõvásárlási jogának kérdésében
is. A lakók ugyanis korábban több alkalommal is meg
akarták vásárolni bérelt lakásaikat, de az önkormányzat nekik
nem adta el. Az egyesület perbe hívta az ügyészséget is, ezt az
indítványt azonban a bíróság egyelõre nem méltányolta –
mondta a lakóegyesület elnöke.
Az ügyészségi törvény olyan esetekben teszi lehetõvé a törvényességi
felügyelet perbe avatkozását, ha a vitatott ügyben
közérdekrõl van szó, illetve a perben lévõ valamelyik fél ezt
igényli is. Az Andrássy úti paloták esetében mindkét feltétel
adott, hiszen az Andrássy úti paloták önkormányzati, következésképp
kincstári tulajdonban voltak, s azokat pályáztatás
nélkül adta el az önkormányzat.
Ráadásul úgy értékesítette az ingatlanokat, hogy nem tett
eleget bérbeadói kötelezettségének a lakókkal szemben.
Hûen? Hûtlenül?
A másik feltétel is adott a perbe avatkozáshoz, hisz a lakók maguk
tettek panaszt az ügyben, s kérték az ügyészség beavatkozását.
A Fõvárosi Fõügyészség más Andrássy úti ingatlanok adásvételi
szerzõdését is vizsgálja, de a többi ügyben még nem alakította
ki álláspontját – hangsúlyozta Morvai Attila szóvivõ.
Az Andrássy úti paloták ügye már a Legfõbb Ügyészséget
is megjárta, ahol olyan álláspont született, hogy a képviselõ-
testület számára az önkormányzati vagyon nem saját vagyonnak,
hanem idegen vagyonnak minõsül, következésképp
– ha bebizonyosodik, hogy áron alul adták el – a képviselõ-
testület tagjaival szemben felmerülhet a hûtlen kezelés
gyanúja. Az ügyben részint a Nemzeti Nyomozóhivatal, részint
a BRFK gazdaságvédelmi osztálya nyomoz.
CSINOS KIS ÜGY Az Andrássy út 21-es számú házat 295 millió forintért
és egy fürdõszobaszalonért adta el az önkormányzat az Amelus
Kft.-nek. Pontosabban az említett vételár mellett azt a fürdõszobaszalont
ajánlotta fel cserébe a vevõ, amelyet még 1998-ban magától az
önkormányzattól vásárolt. Ráadásul a csereingatlan visszavásárlására
opciós, tehát elõvásárlási jogot szerzett. Érdekes, hogy az Andrássy út
21-es számú ház lakói közül a lelépési pénzt illetõen már többekkel
megegyezett az ingatlan megvásárlója, akik már el is költöztek. Nagy
magabiztosságra vall ez a lépés, holott ha a bíróság ebben az ügyben
is kimondja az adásvétel semmisségét, akkor a babaruha – elvben – a
már kiköltözött lakóknak is visszajár.
Törvénytelen lakbéremelés Terézvárosban?
Egy hatályon kívül helyezett fővárosi rendeletre hivatkozva fogadták el a bérleti díjak
drágítását.
A Helyi Théma c. ingyenes budapesti lap legújabb számában megjelenő írás azért érdekes, mert házunk lakói is horribilis lakbéremelésről szóló értesítést kaptak az év elején, és - jelen sorok írójának tudomása szerint - ezt a bérlők tudomásul is vették.drágítását.
Lehet, hogy nem kellett volna?
A cikket idemásolom, azzal, jó lenne, ha minél többen elmondanák véleményüket róla.
Brutális mértékű szociális lakbéremelésre került sor a VI. kerületben. Tetejébe még az is kiderült, hogy a polgármesteri előterjesztéssel készült javaslatot egy hatályon kívül helyezett fővárosi rendeletre alapozták.
Az összkomfortos lakások bérleti díja 108 forintról 296 forintra nőtt Terézvárosban. Ugyanebben a kategóriában Erzsébetvárosban 252 forintot, Zuglóban 182-öt, Angyalföldön 241-et, a Belvárosban pedig - hogy csupán a szomszédos kerületeket említsük - 131 forintot kell fizetni a szociális bérletek négyzetméteréért.
Négy évig nem volt
A Duna túlpartján, a Budavárban 180 forint a lakbér négyzetméterenként, holott az ottani bérlakások lényegesen értékesebb ingatlanokban találhatók. Az ugyan igaz, hogy a VI. kerületben négy évig nem volt lakbéremelés, sőt az önkormányzati választások idején úgy tűnt, hogy nem is lesz, hisz Verók István polgármester például ezzel kampányolt, s nyert. Másfél hónappal később viszont saját maga terjesztette elő a rendkívüli emelést a Fővárosi Közgyűlés 1995-ös (X. 20.) rendeletére hivatkozva, amely kimondja, hogy a "lakbéreket fokozatosan, de évente egyszer lehet emelni, maximum 150 százalékkal".
A baj csak az, hogy 2006. április 14-én a Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezte ezt a rendeletét, egyben irányelveket fogalmazott meg.
Emelési feltételek
Elméletileg - a jogszabályok értelmében - a jegyző nem is ellenjegyezhette volna ezt a képviselő-testületi döntést, hiszen ilyen formában ez nem felel meg a jogszabályoknak, ám vétót mégsem emelt. A fővárosi irányelvek 2. paragrafusa úgy szól, hogy a lakbéreket az épület karbantartásával, takarításával, megvilágításával és a szemétszállítással megdráguló költségek arányában lehet emelni.
Jogászok szerint a polgári törvénykönyv előírásait is sérti a terézvárosi lakbéremelés, hisz a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatás értékének arányban kell állnia egymással. A terézvárosi szociális bérletekben a korábbiaknál nagyobb mértékű karbantartásról nem tudnak a lakók, a takarítás úgy megy, ahogyan régen, a megvilágításban változást senki nem tapasztalt, legfeljebb a szemétszállítás lett drágább. Miközben tehát érdemben a szociális bérlakások kezelésében semmi nem változott, a lakbérek 174 százalékkal emelkedtek.
Így lett Magyarország legdrágább szociális lakbérű kerülete Terézváros, ahol a szociális lakbérek nagysága meghaladja más fővárosi kerületek piaci alapú lakbéreit is.
Terézvárosban a régi "tanácsi" lakások többsége 1993 után a lakók tulajdonába került, lényegében és többségében csak a műemléki védettségű házak lakásai maradtak szociális bérlakások, mert ezeket a műemlékvédelmi hivatal nem engedte eladni. A bérlakásokban rekedt bérlők - huszonkét műemléki házról van szó, többségük az Andrássy úton található - jelentős százaléka nyugdíjas, akiket súlyosan érint a brutális mértékű lakbéremelés, ráadásul a régi építésű bérlakások nem kis része nem is kis alapterületű. A kerületben lévő, nagyjából ezer bérlakásból az önkormányzat információink szerint legfeljebb 100 millió forint bevételre tesz szert, ez a kerület éves költségvetésének még az egy százalékát sem éri el.
Elüldözik a lakókat
Nehezen érthető hát a rendkívüli megszorítás. Arra azonban mindenképp alkalmas a jelentősen megemelt lakbér, hogy a lakókat, különösen a kispénzű nyugdíjasokat kisebb lakásokba kényszerítse, sőt elüldözze, ahogyan az az Andrássy út számos palotájában már meg is történt.
kedd, január 16
Kezdetben összeszedünk
minden lehetséges leírást az épületről.
Ezt például az Építészet honlapján találtuk: a ház fantasztikusan szép homlokzati sgrafittójának egyik alkotójáról szól.
Rauscher Lajos született 1845. deczember hó 15-én Stuttgartban - áll a Művészet c. folyóirat 1914-es egyik számának cikkében, amely a művész halálhírét is közölte. A reálgimnáziumot és a műegyetemet szülővárosában végezte. 1866-ban a poroszok elleni hadjáratot mint önkéntes zászlós a VI. számú württenbergi vadászzászlóaljban harcolta végig. Könnyebben meg is sebesült. A hadjárat után Münchenben folytatott több éven át művészi tanulmányokat. Tanárai voltak. Kurtz és Leins, idősebb barátai, kik művészetére jótékonyan hatottak, a Closs testvérek és Gnauth Adolf.
Hosszabb tanulmányokat tett Német-, Olasz -Görög- és Törökországban. 1871-ben Budapestre költözött testvére bíztatására s itt építészeti, iparművészeti tervezéssel és festészettel foglalkozott. 1873-ban a Képzőművészeti Főiskolához (akkor még Mintarajziskola és Rajztanárképző) az ornamentika tanárává neveztetvén ki, kiváló tanártársaival együtt, az iskola keretén túl messze kiható tevékenységet fejtett ki. A 70-es évek végén megnősült s nemcsak hivatala de családja révén is magyarrá válva, művészi kultúránk megalapozásában jelentékeny szerepet töltött be.
1874 — 76-ban a Képzőművészeti Főiskola épületének tervét készítette el beleértve annak külső és belső dekorációját, az igazgatói fogadóterem bútorzatát. Azonkívül Toldi Ferencz síremlékének tervét.
Ugyanez időben, a 70-es években készültek Budapest pályanyertes városrendezési tervei. 1880-ban készítette el a M. Á. V. nyugdíjintézete köröndtéri palotájának külső sgraffitto díszítését, mely műalkotás figurális részét barátja Székely Bertalan oldotta meg. E munka kivitelénél tanítványainak is juttatott szerepet. Ugyanezen évben készítette a magyar szent koronáról az első hiteles felvételeket.
A nyolcvanas években mint iparművészeti tervező-, aquarellfestő és illusztrátor működik s ez utóbbi tevékenységével kapcsolatban a művészi grafikával kezd foglalkozni. 1881-től az iparművészeti iskola szervezésében és művészi irányításában több éven át tevékenykedett. (A teljess idekattintva olvasható.)
Egy négy évvel korábbi, ugyancsak a Múvészetben megjelent írás Rauscherről ezen a linken olvasható.
Egy elfelejtett tervről
Még díjat is kapott az a különlegesnek mondott terv, amelyet 2003-ban készített egy építészekből, restaurátorokból, műemlékvédőkből álló csapat a Körönd házai homlokzatának megmentéséről. Azóta azonban síri csend. Utána kellene járnunk!!!
http://www.nol.hu/cikk/63781/
http://www.nol.hu/cikk/63781/
Még díjat is kapott az a különlegesnek mondott terv, amelyet 2003-ban készített egy építészekből, restaurátorokból, műemlékvédőkből álló csapat a Körönd házai homlokzatának megmentéséről. Azóta azonban síri csend. Utána kellene járnunk!!!
http://www.nol.hu/cikk/63781/
http://www.nol.hu/cikk/63781/
Egy szubjektív - olvasnivaló - a Kodály-házból
Szintén a Népszabadságból
Ebben az álinterjúban kifejezetten nem tetszik, ahogy a megszólaltatott művész a Körönd szabad terein maguknak kényszerlakhelyet talált csavargókról beszél, különben azonban igaza van: gyönyörű hely (lehetne) ez.
Szintén a Népszabadságból
Ebben az álinterjúban kifejezetten nem tetszik, ahogy a megszólaltatott művész a Körönd szabad terein maguknak kényszerlakhelyet talált csavargókról beszél, különben azonban igaza van: gyönyörű hely (lehetne) ez.
EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY
(Tervezet)
Az Andrássy út 88-90. sz. Ház Bérlőinek és Barátainak Egyesülete (a továbbiakban: Körönd3 Egyesület) alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg.
Általános rendelkezések
Az Egyesület neve: Andrássy út 88-90. sz. Ház Bérlőinek és Barátainak Egyesülete
Székhelye: 1062. Budapest, Andrássy út 88-90.
Működési területe: Magyarország
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
Az Egyesület célja
2.
2.1. Az Egyesület a budapesti Andrássy út 88-90. sz. lakóház bérlőinek érdekképviseletét és a műemlék-épület ápolását és megóvását célzó társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében – megállapodás alapján -kapcsolatot tart mindazon kulturális, társadalmi és állami szervezetekkel, amelyek támogatásukkal elősegítik azok megvalósulását.
2.3. Az Egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytat.
Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
3.
3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan magyar vagy más állampolgár, aki jogszerű bérlőként az Andrássy út 88-90. sz. lakóházban van bejelentve, illetve a velük egy háztartásban élő, oda jogszerűen bejelentett személy, amennyiben az alapszabály rendelkezéseit a belépési nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2 Az Egyesület pártoló tagja lehet, minden olyan magyar vagy más állampolgár, valamint minden olyan jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és kinyilvánítja, hogy közreműködik azok megvalósításában.
4.
Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel kérdésében az Egyesület elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a következő Közgyűlés tárgyalja.
5.
Az egyesületi tagság a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával szűnik meg.
6.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. A kilépés hatálya a tárgyhó utolsó napja.
7.
A Közgyűlés titkos szavazással, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
A tagok jogai és kötelezettségei
8.
Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
9.
Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
Az egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség és Tisztségviselők
10.
10.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a Tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül akkor határozatképes, ha erről a rendelkezésről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
10.2. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, és az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.
11.
11.1. Az Egyesület képviselő szervei:
Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak Közgyűlés által megválasztott Elnök, Elnökhelyettes és Titkár.
A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket /képviselőket/ 3 évre választja.
Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek /szerződések/ és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni. Szintén az Elnökség dönt az éves költségvetés elfogadásáról.
Az Elnökség mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább három nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
11.2. Az Elnök jogai és kötelességei:
- a Közgyűlés összehívása;
- az Elnökség összehívása;
- a közgyűlési határozatok nyilvántartása;
- a kiadások számláinak ellenőrzése;
- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
- harmadik személlyel való szerződések megkötése;
- a tagság észrevételeinek figyelembevétele, a Közgyűlés határozatainak megfelelő intézkedések megtétele;
- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelése, illetve felhasználásának ellenőrzése;
- az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.
11.3. Az Elnökhelyettes jogai és kötelességei:
- az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben az Elnök helyettesítése;
- az Elnökség ülésén szavazási joggal való részvétel;
- az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
11.4. A Titkár jogai és kötelességei:
- az Egyesület pénzállományának kezelése,
- a számlák kezelése és nyilvántartása,
- a pénztárkönyv vezetése,
- mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése,
- a számlák hitelességének ellenőrzése;
- az elnökség ülések és a Közgyűlés jegyzőkönyveinek összeállítása;
- az Egyesület kommunikációjának biztosítása.
12.
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet az Elnökség jelenlévő tagjai írják alá.
A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik elnökségi tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
13.
Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a Titkár kezeli.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni.
Az Egyesület képviselete
14.
Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy az Egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az ő akadályoztatása esetén pedig a titkár képviseli. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.
Az Egyesület vagyona, gazdálkodása.
15.
15.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából térítés nem illeti meg.
Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
15.2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok egyénileg azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról nem rendelkezik, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
15.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
15.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél megvalósítására fordítja. Az esetleges maradvány összegeket hasonló célok érdekében hasznosítja. Rendezvény tartása esetén annak bevételeit alapvetően a rendezvény kiírásában meghatározott célra használja fel.
Vegyes rendelkezések
16.
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
17.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat a választásokon, és a továbbiakban sem fog.
18.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az Egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Ezt az alapszabályt az Egyesület 2007. év ……… hó ………. napján megtartott közgyűlésen fogadta el.
Kelt: Budapest, 2007. év … hó …... nap
(Tervezet)
Az Andrássy út 88-90. sz. Ház Bérlőinek és Barátainak Egyesülete (a továbbiakban: Körönd3 Egyesület) alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg.
Általános rendelkezések
Az Egyesület neve: Andrássy út 88-90. sz. Ház Bérlőinek és Barátainak Egyesülete
Székhelye: 1062. Budapest, Andrássy út 88-90.
Működési területe: Magyarország
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
Az Egyesület célja
2.
2.1. Az Egyesület a budapesti Andrássy út 88-90. sz. lakóház bérlőinek érdekképviseletét és a műemlék-épület ápolását és megóvását célzó társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében – megállapodás alapján -kapcsolatot tart mindazon kulturális, társadalmi és állami szervezetekkel, amelyek támogatásukkal elősegítik azok megvalósulását.
2.3. Az Egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytat.
Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
3.
3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan magyar vagy más állampolgár, aki jogszerű bérlőként az Andrássy út 88-90. sz. lakóházban van bejelentve, illetve a velük egy háztartásban élő, oda jogszerűen bejelentett személy, amennyiben az alapszabály rendelkezéseit a belépési nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2 Az Egyesület pártoló tagja lehet, minden olyan magyar vagy más állampolgár, valamint minden olyan jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és kinyilvánítja, hogy közreműködik azok megvalósításában.
4.
Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel kérdésében az Egyesület elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a következő Közgyűlés tárgyalja.
5.
Az egyesületi tagság a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával szűnik meg.
6.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. A kilépés hatálya a tárgyhó utolsó napja.
7.
A Közgyűlés titkos szavazással, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
A tagok jogai és kötelezettségei
8.
Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
9.
Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
Az egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség és Tisztségviselők
10.
10.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a Tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül akkor határozatképes, ha erről a rendelkezésről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
10.2. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, és az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.
11.
11.1. Az Egyesület képviselő szervei:
Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak Közgyűlés által megválasztott Elnök, Elnökhelyettes és Titkár.
A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket /képviselőket/ 3 évre választja.
Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek /szerződések/ és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni. Szintén az Elnökség dönt az éves költségvetés elfogadásáról.
Az Elnökség mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább három nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
11.2. Az Elnök jogai és kötelességei:
- a Közgyűlés összehívása;
- az Elnökség összehívása;
- a közgyűlési határozatok nyilvántartása;
- a kiadások számláinak ellenőrzése;
- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
- harmadik személlyel való szerződések megkötése;
- a tagság észrevételeinek figyelembevétele, a Közgyűlés határozatainak megfelelő intézkedések megtétele;
- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelése, illetve felhasználásának ellenőrzése;
- az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.
11.3. Az Elnökhelyettes jogai és kötelességei:
- az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben az Elnök helyettesítése;
- az Elnökség ülésén szavazási joggal való részvétel;
- az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
11.4. A Titkár jogai és kötelességei:
- az Egyesület pénzállományának kezelése,
- a számlák kezelése és nyilvántartása,
- a pénztárkönyv vezetése,
- mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése,
- a számlák hitelességének ellenőrzése;
- az elnökség ülések és a Közgyűlés jegyzőkönyveinek összeállítása;
- az Egyesület kommunikációjának biztosítása.
12.
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet az Elnökség jelenlévő tagjai írják alá.
A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik elnökségi tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
13.
Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a Titkár kezeli.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni.
Az Egyesület képviselete
14.
Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy az Egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az ő akadályoztatása esetén pedig a titkár képviseli. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.
Az Egyesület vagyona, gazdálkodása.
15.
15.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából térítés nem illeti meg.
Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
15.2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok egyénileg azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról nem rendelkezik, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
15.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
15.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél megvalósítására fordítja. Az esetleges maradvány összegeket hasonló célok érdekében hasznosítja. Rendezvény tartása esetén annak bevételeit alapvetően a rendezvény kiírásában meghatározott célra használja fel.
Vegyes rendelkezések
16.
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
17.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat a választásokon, és a továbbiakban sem fog.
18.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az Egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Ezt az alapszabályt az Egyesület 2007. év ……… hó ………. napján megtartott közgyűlésen fogadta el.
Kelt: Budapest, 2007. év … hó …... nap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)