Már a spájzban vannak a befektetõk
Újabb Andrássy úti palotát kívánnak értékesíteni lakottan – Ezúttal az állam az eladó

Az Andrássy út 88-as számú,mûemléki védettség
alatt álló épületre sok befektetõnek fáj foga.
BÁN KÁROLY
AKincstári Vagyon Igazgatóság eladó ingatlanokat tartalmazó
listáján is szerepel az épület. A lakók több mint tíz
éve maguk is megvennék lakásaikat, de nekik nem adják. A száz
bérlõt senki nem értesítette az eladás szándékáról.
Zord hivatal
– Tizennégy év alatt számtalan kísérletet tettünk a ház lakóival,
hogy megvásárolhassuk lakásainkat – mondja az egyik lakó,
Bálint Emil –, de mindannyiszor
azzal utasítottak el bennünket, hogy a mûemlékvédelmi
hivatal nem járul ehhez hozzá, mert a lakók nem lennének
képesek felújítani az épületet.

– A mûemlékvédelmi hivatal arra hivatkozott – veszi át a szót
Markovics Vera, az egyik lakás
bérlõje –, hogy az épületet tíz éven belül fel kell újítani. A tetõt
tényleg megjavították, azonkívül volt egy belsõ festés a lépcsõházakban,
más nemigen történt. A felújítás elmaradt, minket elutasítottak,
tehát másokhoz hasonlóan nem vehettük meg a lakásokat.
Évek óta újra és újra felröppennek hírek arról, hogy az épületet
eladják, de minket errõl a szándékról a mai napig nem értesített
senki. Uram, mégiscsak száz család él a ház lakásaiban,
csak jogunk lenne megtudni, mit terveznek velünk?!

„Ösztönzõ” lakbér

Zelles Sándor, a Kincstári Vagyon
Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója lapunk kérdésére
megerõsítette, hogy az épület „listán” van, vagyis tényleg el
kívánják adni, de elõtte még számos kérdést rendezni kell.
Például a lakbéreket, mert az mégiscsak tarthatatlan, hogy 80
négyzetméteres lakásokban hatezer forint a lakbér.
– Most készül egy mûemlékvédelmi felmérés, vagyis folyik
az értékesítés elõkészítése, de az idén már nem kerül sor az épület
pályáztatására – mondta a vezérigazgató, aki azt is hozzátette,
nagyon sok az érdeklõdõ befektetõ.
– És mi lesz a lakókkal?
– Az már a befektetõ dolga lesz, hogy megállapodjon velük.
A házban élõket rövidesen levélben fogjuk tájékoztatni arról,
hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak milyen tervei
vannak az épülettel.

A helyzet kísértetiesen hasonló ahhoz az eljáráshoz, ahogyan
más Andrássy úti paloták esetében történt az eladás. A
különbség csak az, hogy az épület nem az önkormányzat,
hanem a kincstár kezelésében van. A Terézvárosi Önkormányzat
is a mûemlékvédelem szempontjaira hivatkozva utasította
el a lakók elõvásárlási szándékát, mondván, a lakók egyenként
(albetétenként) nem vásárolhatják meg bérleményeiket,
mert ebben az esetben a mûemlékvédelem szempontjai nem
érvényesíthetõk.

Csapdák és jogok
Csakhogy ez – jogászaink szerint – egyszerû maszlag. A mûemlékvédelemrõl
született törvény ugyanis nem mondja azt ki,
hogy a védettség alatt álló ingatlan kinek adható el, s kinek nem.
A hivatal csupán önkormányzati tulajdon esetében dönthet arról,
hogy az épület eladható-e vagy sem, állami tulajdon esetén maga
a kulturális miniszter jogosult dönteni. A lakástörvény szabályai
azonban ebben az esetben sem kerülhetõk meg.
„Annak a bérlõnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és
az elõvásárlási jogával nem él, a szerzõdések fennállásáig harmadik
személy részére csak a bérlõ írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni”
– mondja ki a lakástörvény. Magyarra lefordítva:
a nyugdíjast haláláig kirakni sem lehet a bérlakásból, ha csak maga nem járul hozzá
lemondó nyilatkozatával.

Az Andrássy út 88.-ban élõk bérleti díját mindenesetre már
januárban csaknem a háromszorosára emelték, a lakóknak
237 forintot kell fizetniük négyzetméterenként.
Az elsõ fontos lépés megtörtént a lakók elüldözésére
– mondta Bálint Emil nyugdíjas kissé rezignáltan,
akinek bérleti díja 7200 forintról
21 ezerre emelkedett.

(Hely Théma, 2007. január 31.)