kedd, november 28

Lehetne megint pompás a Körönd...

Beszéltünk a díjnyertes rekonstrukciós terv készítőjével

A házunk homlokzatfelújítására nemzetközi díjnyertes, kész terveket készítettek, amit a kerületi önkormányzat őriz. Már csak pénz és kivitelező kell hozzá és varázsütésre eredeti pompánkban ragyoghatnánk!

Hogy honnan veszem ezt? Hát innen:

A fiatalabbaknak Bőrönd Ödön jut róla az eszébe, aki itt ült bőröndjein, az idősebbeknek Kodály Zoltán, aki több mint négy évtizedig lakott az Andrássy út 89. szám alatt és gyakran lehetett látni a Köröndön.


A Körönd Budapest egyik legszebb tere, egy különleges sziget. Varázsát talán az is adja, hogy itt nem egy valódi csomópont okán szélesedett ki az Andrássy út, mint az Oktogonnál, hanem az arányosság kedvéért, hogy ezzel is kiemeljék, hogy innentől megváltozik a házak építési rendje.

Jelenleg már folyamatban van a Körönd bérpalotáinak a felújítása, azonban amikor az Europa Nostra-díjat odaítélték, akkor még csak a tervek voltak készek, azonban már azokat is – a helyreállítás szándékát - olyan jelenetősnek ítélték, hogy fontosnak érezték ezt a díjjal is kifejezni.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa annak idején nagyon pontosan beosztva, építési szempontból négy szakaszra osztotta az Andrássy utat (akkor Sugárutat). Az első szakaszon belül - amely a mai Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig tartott - csak három- illetve négyemeletes házakat lehetett építeni.

Az Oktogontól a Kodály köröndig két- és három-emeleteseket, utána pedig maximum két- emeleteseket, amelyeknek zárt sorban kellett lenniük és rendelkezniük kellett előkerttel.

Az utolsó részen, a Bajza utca (akkor Hajtsár utca) és a Városliget között pedig az út mindkét oldalán 14 telket parcelláztak ki, amelyekre önálló épületeket kellett építeni. A Kodály körönd, vagyis akkori nevén  Kör tér, mintegy választóvonalként is szolgált, jelezve, hogy innentől a sűrűn beépített város egy kis levegőhöz (és zöld felülethez jut), hogy aztán fokozatosan feloldódjon a Városliget parkjaiban.

Ez az érzés, hogy kiszabadulhatunk a betonrengetegből, ma is érezhető, ha megérkezünk a Körönd kinyíló terére, melyet diszkréten háttérbe húzódva - napjainkban már hatalmas fák lombkoronája mögé rejtve - ölel körbe négy palota.

A Sugárút tervei a kiegyezés után születtek, azzal a szándékkal, hogy Budapest méltó társa legyen Bécsnek és Európa akkori világvárosainak. Mintaként szolgált Párizs sugárutas és körutas városrendezése is. A Sugárút tervein többen is dolgoztak, de közülük Petschacher Gusztáv nevét kell első helyen kiemelnünk, aki a végső részleteket készítette el a nagy fejlesztés kivitelezésének megkezdéséhez.

Petschacher ötlete volt a díszudvarok létrehozása, melyek kastélyszerűvé teszik a négy palotát, és az ő tervei alapján épült meg az Andrássy út 88-90. szám alatti neoreneszánsz stílusú palota 1880 és 1882 között. A homlokzatán gazdag ornamentikával és aranyozott sgrafittókkal ékesített - utóbbiak kivitelezésén Székely Bertalan is dolgozott - épület kétség kívül a legdíszesebb a négy palota közül. Megrendelője a MÁV Nyugdíjintézete volt, csakúgy, mint az Andrássy út 83-85. szám alattinak.

Ez a palota 1882 és 1884 között épült Kauser József tervei alapján. A Liget felé eső másik két palotát Bukovics Gyula tervezte. (Bukovics Ybl irodavezető építésze is volt, nevéhez fűződik többek között két olyan ismert épület is, mint a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épülete illetve a turai Schossberger kastély.)

Az Andrássy út 87-89. szám alatt álló palota kupolái formai hasonlóságot mutatnak a turai kastély aulájának és télikertjének hasonló elemeivel, míg a vele szemben lévő - az Andrássy út 92-94. szám alatti - épület tetején az Ybl tervezte Polláck Mihály téri Károlyi-palota mansart kupolái ismétlődnek meg megduplázva. E két franciás neoreneszánsz stílusú bérpalotának Hübner Nándor (Ferdinánd) építési vállalkozó volt a megrendelője.

A 87-89. szám alatti palota lakója volt Kodály Zoltán, aki 1924-től egészen a haláláig, 1967-ig lakott itt egy négyszobás lakásban. Kodályt itt a világ legkülönbözőbb részeiről érkező - köztük nem egy neves, világhíres- művész kereste fel. A lakás 1990-től Kodály Emlékmúzeumként fogadja a látogatókat, bepillantást engedve az itt élők világába.

(Az egész Sugárút egyik legpompásabb belső terű lakása a 92-94. szám alatti házban volt. Ez egy kazettás mennyezetes, kandallós, márványmedencés fürdőszobás lakás hosszú ideig a SZOT -Szakszervezetek Országos Tanácsa - tulajdonában volt, de később eladták.) Az épületek előtti négy parkmezőben 1902-03-ban helyezték el Zrinyi Miklós, Bethlen Gábor, Bocskai István és gróf Pálffy János szobrait, melyeket Ferenc József király adományozott a fővárosnak. E négy alkotás közül mára egyedül Zrinyi szobra áll az eredeti helyén. A Pálfyt ábrázoló szobor eltűnt, a két erdélyi fejedelemét pedig a  Milleneumi emlékműre helyezték át, ahol a Habsburg családhoz köthető személyek eltávolított szobrai helyére kerültek. A Körönd azonban nem maradt szobor nélkül, ma Zrinyié mellett Szondi Györgyé, Vak Bottyánné és Balassi Bálinté látható.

A történeti felsoroláshoz hozzá tartozik az az információ is, hogy egy időben a Körönd Hitler nevét viselte (míg az Oktogon Mussoliniét). A négy parkmezőben álló óriásira nőtt platánfa az utolsó emléke a Sugárút egykori platánsorának.

A II. világháború utáni évtizedek romlása után egyre sürgetőbb volt a paloták restaurálása, melyhez azonban elengedhetetlen előfeltétel volt a hiteles helyreállítási tervek megalkotása. Ehhez dolgozott ki a Nagy Bálint vezette N&n építészeti stúdió egy olyan, úgynevezett digitális orthofotós rekonstrukciós technológiát, melynek segítségével pontos és torzulásmentes felmérést lehetett készíteni az épületek homlokzatáról, majd ezeknek a felvételeknek a segítségével kétdimenziós  számítógépes rajzot és háromdimenziós fotórealisztikus modellt alkottak. Az Europa Nostra bizottság a Kodály körönd esetében ezt a nagyon alapos helyreállítási tervanyagot díjazta, és ami nagy örömünkre már kezd testet ölteni, hiszen az első palota helyreállítása már megtörtént és a másodiké is folyamatban van. 

Szerintem az egyik legszebb tartalma a passzió szónak van, utalva az olyan cselekedetekre, amelyeket pusztán a saját kedvtelésünkre, örömünkért teszünk. A városépítészet nyelvére átfordítva én azt mondom, hogy ha az Oktogon a praktikusság, akkor a Körönd a passzió az Andrássy úton, ahol önkéntelenül is lassít az ember, szívesen áll meg és néz körbe, házról-házra, fáról-fára és szoborról-szoborra. Nem keresi az okát, sem az értelmét, csak örül neki, mert érzi, hogy jó.

A Körönd talán az utolsó egységes - beleértve a környezetét, azaz a fáit is - emléke az aranykorát élő Budapest reprezentatív főutcájának, a Sugárútnak. Palotái teljes felújítása után a reneszánsz korának és a békebeli világnak egy olyan varázslatos ötvözetét fogja kínálni, mely nemcsak nekünk, de a világ bármely részéről ideérkezőknek is ugyanazt a csodát fogja jelentetni.
(Az írás megjelent a Szép Magyarország magazin „Meseszép Budapest” című lapszámában)

Jelentem, sikerült személyesen beszélnem Nagy Bálint úrral.

A munkát érdekes módon az Terézvárosi Önkormányzat főépítésze rendelte meg tőle mind a négy palotára, 10-15 évvel ezelőtt, és ott is őrzik az elkészült dokumentációt. A szemközti leégett ház restaurálásnál fel is használták munkáját, csak sajnos rosszul alakultak ott a dolgok. A Kodály házra haragszik, mert ott egyáltalán nem foglalkoztak a tervei szerinti eredeti állapot helyreállításával, egyszerűen az egészet lefújták egy színű kőporral - az sokkal olcsóbb volt. A mi házunk homlokzatfelújításához megvan minden sablon a kerületi főépítészeti irodában. Szerinte csak süketelés a műemlékvédelmi előírásokra hivatkozva kizárni bennünket a privatizációból. A mostani drasztikus lakbéremelésről pedig osztja sejtelmeinek: ki akarnak innen paterolni bennünket...

Tárnoki Gábor András

Levél a nemzeti örökségért felelős dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkárnak


 Házunk két lakója közös levélben fordult dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkárhoz, szorgalmazva az  özönvíz előtti Műemlékvédelmi Hivatal meglátásunk szerint okafogyottá vált rendelkezésének felülvizsgálatát, mely rendelkezés feleslegesen korlátozza az Andrássy út 88-90. társasházzá alakítását. 
A levél teljes terjedelmében pdf formátumban ide kattintva érhető el. 

A levél kor- és kórdokumentum, a benne idézett hivatalosságok - pártállástól függetlenül - lesújtó bizonyítványt állítottak ki magukról, a rájuk bízott (só-)hivatalokról és persze az őket posztjukra ültető politikusokról. Tulajdonképpen nevetni kellene rajtuk, csak hát az a baj, hogy ők a mi, adófizetők pénzéből teremtettek számunkra olyan helyzetet, amely másként nem, csak siralmasnak nevezhető.   

csütörtök, november 23

Köröndi idill



Felirat hozzáadása










Felirat hozzáadása


Felirat hozzáadása


Aktuális okból
Új életet lehelünk tetszhalott blogunkba!

Házunk, az n-edszer átalakult "kincstár" kezében tovább enyészik, s az állam megbízásából és képviseletében eljáró Magyar Nemzeti (főhajtás) Vagyonkezelő ZRt.,  a szocializmus legrosszabb hagyományait követve, változatlanul hatalmi arroganciával kezel (lekezel) bennünket.

Legújabb húzása (az MNV aktuális vezetésének), hogy szeptemberben egyenlevélben értesítette a bérlőket: azonnali hatállyal, egy lépésben négy-ötszörösére emeli a bérleti díjakat

A "lakbérközlést" természetesen általános felháborodás - és persze riadalom - fogadta, majd - közel évtizedes csendet követően - a lakók elkezdtek újra kommunikálni egymással. Zárt Facebook-csoportot indítottunk, két lakógyűlésen beszéltük meg a helyzetet és a lehetséges válaszlépéseinket. 

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a jelenlegi (tehát a drasztikus emelés közlése előtti) bérleti díjaink alacsonyak, ám többen úgy gondolják, hogy ez egyfajta hallgatólagos kompenzáció azért, hogy a műemlékvédelmi hatóság egykori határozata nyomán mi nem vásárolhattuk meg (óriási kedvezményekkel megspékelve) bérleményeinket. Másfelől, jelenlegi lakbérünk nem valamilyen méltányosság eredménye. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis az MNV is csak a VI. kerület (Terézváros) önkormányzatának rendeletében meghatározott konkrét összegekkel számíthatja ki a lakbérünket! Ez az összeg majd' minden évben az inflációs ráta figyelembe vételével emelésre került. Ez nem szociális lakbér, mert lakásainkat nem szociális feltételekkel kaptuk bérletbe, ezért ilyen lakbért a bérbeadó nem is érvényesíthet. 

Sokan gondoljuk úgy, hogy ingatlanmutyi lehet a háttérben, vagyis "valakik" kiszemelték maguknak az ingatlant, az MNV pedig csak végrehajt valamilyen előttünk ismeretlen "felsőbb" akaratot. Szóval gyanítjuk, hogy az állam képviselője cinkelt lapokkal játszik.

Az MNV a drasztikus bérleti díj-emelést azzal indokolja, hogy törvényi kötelessége minden eszközt megragadva jó gazda módjára kezelni a rábízott állami vagyont, éppen ezért elkezdte a piaci színvonalhoz közelíteni a lakbéreket. 

Válaszleveleinkben - jogászi tanácsra - elővezettük kifogásainkat, jogsérelmeinket. Kifogásoljuk és méltánytalannak tartjuk az emelés mértékét, és azt is, hogy az MNV nem differenciál, nem veszi figyelembe, hogy a bérlők távolról sem egyformák, miként természetesen a lakások sem: egy sötét, salétromos falú, földszinti lakás értéke és komfortértéke nyilván nem akkora, mint egy világos, emeleti, kertre nézőé. 

Felpanaszoljuk azt is, hogy a bérbeadó nem tesz eleget törvényi kötelességeinek, nem végzi el a szükséges felújításokat, nem teszi lehetővé a lakáscserét, nem kínál fel korrekt lelépési díjat azoknak a bérlőknek, akik valamilyen okból visszaadnák a lakásukat. Lényegében röghözkötöttekké tett bennünket az állami vagyon kezelője.

Szeptember folyamán elküldtük válaszleveleinket az MNV-nek, amire november elején jöttek meg a sablonválaszok. A válaszlevelekben az MNV nagyrészt mellébeszél, három oldalon keresztül ecseteli, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a bérlőnek, aki szociális típusú bérleti díjra vágyik, és mi módon köteles ezt igazolni. Azért mellébeszélés ez, mert bár egyes bérlők a lakbérközlő levélre írt válaszukban tettek említést szociális rászorultságról, a bérlők túlnyomó többsége nem is tart igényt szociális típusú lakbér-besorolásra. Ugyanakkor sajnos az is tény, hogy amennyiben a bíróság elfogadja az MNV lakbérközlését, bérlőtársaink közül sokan válhatnak azonnal vagy rövid úton "szociális esetekké". Nem egy lakótársról tudunk, akinek jövedelme kisebb, mint amekkora bérleti díjat szeretne tőle beszedni kinyilvánított szándéka szerint az állam képviselője. Azé az államé, amelynek kormánya, miközben rezsicsökkentéssel büszkélkedik, ilyen gáláns karácsonyi ajándékkal lepi meg a családokat, egyik napról a másikra megoldhatatlan helyzetbe sodorva őket. 

Felvetéseink többségét az MNV egy rövid mondatban lesöpörte az asztalról,  mondván, azokat elfogadni nem tudják, azokat teljes mértékben vitatják.  Egyedül azt ismerték el, hogy kétszer számolták fel az ÁFÁ-T (ezt nem kommentáljuk), így második levelükben ezzel csökkentették a fizetendő lakbér összegét, amely azonban így is a többszöröse a jelenleg általunk fizetett díjnak.

Minden jel arra vall, hogy az MNV, a dupla áfázástól eltekintve köti az ebet a karóhoz, és peres útra akarja vinni az ügyet - könnyű neki, mondhatnánk: az adófizetők pénzéből fizeti a perköltséget és az ügyvédi irodát  amelyet második levelében már meg is nevezett: Törös Ügyvédi Iroda.

A házból az utóbbi hetekben többen konzultáltak Terézváros önkormányzatának illetékeseivel is, szóban és írásban is, emellett nem egy lakó ügyvédi véleményeket is beszerzett. Ezen információk és az érvényes törvényi és önkormányzati rendelkezések figyelembevételével az a vélemény alakult ki a lakóközösségben, hogy az MNV eljárását vissza kell utasítanunk. Úgy látjuk, nincs olyan jogszabály, helyi önkormányzati rendelet, mely a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező lakók esetében lehetővé tenné a bérbeadó részére a bérlő vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetének vizsgálatát, és a lakbér összegének többszörösére emelését.  






Az Átlátszó a drasztikus lakbéremelés ügyéről

Szeptember elején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyenlevélben tájékoztatta a lakókat, hogy azonnali hatállyal négy-ötszörösére emeli a lakbéreket az épületben. Egyelőre intenzív levelezés zajlik a bérházat az állam nevében "kezelő" vállalat és a lakók között, az Átlátszó azonban a jelek szerint hozzánk is be van kötve, mert jóltájékozott írásban foglalkozik a témával, és megkereste az MNV-t is.

A témában íródott cikkük itt érhető el >>>>>

csütörtök, május 21

Állványoztak...tízmilliókat dobtak ki az ablakon

Állványoztak a Köröndön. A "mi házunkat" vették körbe masszív gerenda-állványzattal - olyannal, amely az Andrássy út és az egész város számos pontján éktelenkedik: az elherdált magyar és európai adómilliárdok, az elszalasztott lehetőségek, az állam, mint gazda látványos alkalmatlanságának mementójaként. 
- Védőtetőt húzunk fel - válaszolta kérdésemre az egyik állványozó munkás, s értetlenkedő tekintetemet látva hozzátette még: - Nehogy valakit agyonüssön a magasból lehulló vakolat. 
Ő csak egy munkás, magyarázta, fogalma sincs, hogy munkáltatóját ki bízta meg az állványozással, mint ahogy azt sem tudja, hogy meddig marad majd az állványzat. 

-  Alighanem az idők végezetéig, tártam elé a szomorú perspektívát. 
Pedig amikor először megláttam a pallókat és gerendákat a kertben, egy pillanatra felcsillant bennem a remény: állványozni fognak, mert végre restaurálják a gyönyörű sgrafittót a köröndi homlokzaton. Biztos találtak valahol néhány milliárdot, amit elfelejtettek kihelyezni a Questor brókerházhoz a nemzeti együttműködés keretében, vagy az EU előző költségvetési időszakában hazánknak megítélt de eddig el nem költött és most lóhalálában kihelyezésre kerülő pénzekből jut erre is. Már láttam is lelki szemeim előtt, ahogy korszerű - fából készült - nyílászárók kerülnek az elkorhadt és energiapazarló ablakok helyére, megújulnak az ereszek, felújítják és hasznosítják az aranyat érő tetőteret, a hatalmas, kihasználatlan pinceteret, és, ha már belekezdtek, a villanyvezetékeket és a rendre szétrepedő szennyvízelvezető csöveket is kicserélik - vagyis: kívül-belül, tetőtől-talpig rendesen kipucolják az épületet, hogy visszanyerhesse eredeti pompáját... és semmiképp se juthasson olyan tragikus sorsra, mint szemben lévő kvázi ikertestvére, amelynek tetőzete és padlástere kevesebb mint egy esztendeje a lángok martalékává lett, s így az épület lényegében tartósan lakhatatlanná vált - emberi hanyagság(ok láncolata) következtében.

Feleségemmel már kora reggel hívtuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlankezeléssel foglalkozó vállalatának számait, s a KIVING egyik nem illetékes illetékese megerősítette a melóstól kapott információt, ami Eszterházysan úgy szól, hogy védőtetőt kap fogni a házÉs az, hogy lehet, hogy úgy vágnak bele egy ilyen munkába, hogy senkinek eszébe sem jut, hogy arról, legalább egy, a lépcsőházakban (öt van belőlük) kifüggesztett cetli útján tájékoztassák a bérlőket - tettük fel a költői kérdést. Elvégre, bár bennünket annak idején önkényes államhatalmi tollvonással kizártak azok köréből, akik megvásárolhatták bérlakásukat, a bérleményünket és a bérház egészét illetően bennünket is megillet a tájékoztatás joga. Persze tudjuk jól: a lényegen mit sem változtatott volna, ha valamelyest európai módra kiteszik azokat a fecniket. (Másnap aztán kitették a fecnit - rajta a Kiving egymondatos szokásos bla-blájával, elnézést kérnek az esetleg (hehe) okozott kellemetlenségért).

De lépjünk tovább!

Vitathatatlan, hogy ha a homlokzat életveszélyessé vált, haladéktalanul meg kell tenni a veszély elhárítását szolgáló lépéseket - de nem úgy, ahogy most történt. Egy kisebb erdőnyi fenyőgerendát használtak fel az állványozók; az anyagok és a munkaerő költsége alighanem tízmilliókra rúg. Meggyőződésünk, hogy olcsóbb és főleg az épület látványát és a városképet kevésbé zavaró megoldást is választhattak volna. Nem csak a lakótársaink, de több járókelő megkérdezése alapján állítjuk: az embereket felháborítja ez a szemmel láthatóan pazarló megoldás. Elhatároztuk, levelet írunk a NVK illetékeseinek, és elkérjük a hivatalos elszámolást - tudni szeretnénk, hogy mennyibe került ez az agyrém, ki adott utasítást rá, ki és mennyit profitált belőle. 


Persze jó lenne tovább is lépni, s megkeresni és megnevezni a felelősöket is: azokat, akiknek a mulasztása(i) következtében a vészhelyzet előállt. Ebben is szívesen segítünk a "Kincstárnak", de már most jelezzük, hogy a felelősség láncolata igen hosszú: a rendszerváltás után működött műemlékvédelmi hatóságok mindenkori vezetőitől az állami vagyonok kezelésével megbízott, és szintén számtalanszor átalakított társaságok vezérkarain át az ő feletteseikig húzódik. Önkormányzati és parlamenti képviselők, miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok és főosztályvezetők tucatjai tehetnek róla, hogy házunk és országszerte megszámlálhatatlan nagy értékű épület évtizedek óta ebek harmincadjára vannak hagyva. (Miközben adóforintok milliárdjai vándorolnak magánzsebekbe, ahelyett, hogy a közjót szolgálnák.)





  

Házunk is a veszélyeztetett Andrássy úti épületek élbolyában van

Veszélytérkép készült az Andrássy út házairól, s a közel 300 épület mintegy 10 százalékának állapotát aggasztónak találták. A felmérést a rendszerváltás óta ezerszer átkeresztelt, átszervezett, átalakított műemlékvédelmi bürökrácia-központ - aktuális nevén a Forster Központ kezdeményezésére és részvételével, közelebbről meg nem nevezett civil szevezetek közreműködésével készítették. A metropol.hu cikke a témáról itt olvasható.

Mi most itt csak azt emeljük ki az írásból, hogy a lapnak nyilatkozó Okrutay Miklós, a Forster Központ Budapest Világörökség Gondnokságának vezetője, a veszélytérkép módszertanának kidolgozója szerint komoly gócot találtak a veszélytérkép készítői a Kodály köröndön, ahol a négy palotából hármat pirossal jelöltek (ami azt jelenti, hogy haladéktalanul be kellene avatkozni).

– A közös képviselők mindenképpen kulcsszereplőknek tűnnek a házak karbantartásában, felújításában, illetve az ehhez szükséges források felkutatásában – mondta Okrutay Miklós. A Forster Központ munkatársai így elsőként a veszélyeztetett társasházak közös képviselőivel veszik fel a kapcsolatot, hogy segítséget nyújtsanak például a különböző pályázatok felkutatásában, illetve a meglévő jó példák bemutatásával.

A munka folytatásaként kiválasztanak hat-hét épületet, amelynél a szakértők megpróbálják feltárni, hogy miért kerülhetett ennyire rossz állapotba a ház. A veszélytérképpel pedig szeretnék felhívni a tulajdonosok figyelmét a felújításokkal kapcsolatos felelősségre és a szerepvállalás szükségességére - olvasható a metropol.hu oldalán. Ehhez csak egy apró megjegyzés kívánkozik: mi pontosan tudjuk, hogy az Andrássy út 88-90. állapota miért olyan siralmas:
- a Forster Központ elődje a kilencvenes évek elején hibás döntést hozott, amikor - mint azóta bebizonyosodott - teljesíthetetlen feltételeket írt elő az épület privatizációjára;
- a tulajdonos állam felelőtlenül bánik a rá bízott ingatlannal; és azt a kevés forrást is rossz hatékonysággal használja fel, ami a lakbérekből befolyik.

Nagyon boldogok lennénk, ha a Forsteresek valóban felhívnák a Nemzeti Vagyongazdálkodási Központ vezetőinek figyelmét felelősségükre.

A 26 aggasztó állapotú épülettömb

  • Andrássy út 15.
  • Andrássy út 25.–Dalszínház utca 1.–Paulay E.u.–Hajós u. 2.
  • Andrássy út 38.
  • Andrássy út 45.–Liszt Ferenc tér 1.
  • Andrássy út 47.–Liszt Ferenc tér 12.
  • Andrássy út 56.
  • Andrássy út 73-75.–Rózsa utca 56-58.–Izabella utca 53-56.
  • Andrássy út 76.–Rózsa utca 60.
  • Andrássy út 77.–Rózsa utca 65.
  • Andrássy út 80.
  • Andrássy út 83-85.–Kodály körönd, Szív utca 23-27.
  • Andrássy út 88-90.–Kodály körönd, Aradi utca 47-51.
  • Andrássy út 92-94.–Kodály körönd, Aradi utca 53-55.
  • Andrássy út 91.
  • Andrássy út 101.–Bajza utca 33.
  • Aradi utca 37.–Rózsa utca 64.
  • Aradi utca 41.
  • Bajza utca 31.–Délibáb utca 2.
  • Benczúr utca 4.
  • Hegedű utca 1b
  • Hegedű utca 3.
  • Hegedű utca 5.
  • Lendvay utca 11.–Munkácsy M. u. 11.
  • Mozsár utca 9.
  • Paulay Ede utca 26.
  • Szív utca 18.–Szegfű utca 8.

hétfő, január 19

Rogán szerint nem vitatható el a bérlakásaink megvételére való jogunk

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, volt belvárosi polgármester az Index-nek adott interjújában tett egy olyan kijelentést, amely a mi házunk - Andrássy út 88-90 - lakói számára is fontos üzenet (más megközelítésben hivatkozási pont) lehet. 

"A Belvárosban 1992 óta több mint kétezer család vásárolhatta meg kedvezményesen a lakását. Sokan ezt azért nem tehették meg, mert műemlék házban éltek, ahol a felújítás vagy a lakók vagy az önkormányzat részéről előfeltétele volt a társasházzá alakításnak, így a vásárlásnak is. Sok olyan műemlék ház van a kerületben, amit óriási pénzért felújított az önkormányzat az én időszakom előtt is, majd azt követően a lakóknak, pontosan azért, mert nekik joguk volt ezt megvásárolni, eladtuk. Ha 1990-ben az akkori bérlőknek joguk volt a piaci érték 15 százalékáért megvenni a lakásokat, akkor ezt a jogot azoktól sem lehet elvitatni, akik adott esetben olyan műemlék házban éltek, ahol erre nem kerülhetett sor. Nem rajtuk múlott, hogy ők akkor nem vásárolhatták meg a lakásaikat."
http://index.hu/belfold/2015/01/19/belvaros_ingatlanmutyi_rogan_antal_interju/

szombat, november 22

A belvárosi polgármester megvásárolhatta műemlék kéglijét - és mi miért nem?

A címben feltett költői kérdésre a válasz alighanem Orwell Állatfarmjában található. (Lásd még: Egyenlőség).

Magát a sztorit itt, az Index-en olvashatja el, akit érdekel, hogy miből lesz a cserebogár, illetve, hogy hogyan lesz egy - jogtalanul kiutalt - szolgálati lakásból a piaci ár felén, hosszúlejáratú törlesztési szerződéssel megvehető kecó. A történettel az RTL Klub Híradója is foglalkozott.

Eközben a mi bérházunk lakóinak nem, hogy nem engedik megvásárolni bérleményüket, lényegében röghöz kötnek bennünket: a cserét praktikusan ellehetetlenítették azzal, hogy úgynevezett piaci lakbért fizettetnek az új bérlővel (ami, persze nonszensz: a piacon a kereslet-kínálat szabja meg az árakat, nem pedig egy önkormányzat vagy egy kormányintézmény; ebben a lerobbant, elhanyagolt, átjáróházzá züllesztett házban a piac nem igazolná vissza az 1000 Ft/nm-es bérleti díjat - ami egy 100 nm-es lakás esetében havi 100.000 Ft-ot jelent, és nem tartalmazza a víz- és csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségét stb. (A rezsiről nem is beszélve.) Tény persze, hogy garantált: az év nagyobbik részében sötétedés után, az épület egyes lépcsőházaiban egész évben nappal sincs világítás, úgyhogy a közlekedés csaknem folyamatosan baleset- és életveszélyes.




hétfő, június 2

Felszámolják az egyik köröndi palota privatizátorát - bizonytalanságban a lakók

A Figyelő és nyomában a HVG hírportálja is beszámolt róla, hogy felszámolási eljárás indult az Andrássy út 83-85 sz. házat privatizáló társaság ellen. A cikk a linkre kattintva érhető el. http://hvg.hu/kkv/20140529_Felszamoljak_a_Kodaly_korondi_palota_felu

szerda, május 21

Levélváltás a tulajdonossal - a MNV ZRt válasza

A közelmúltban, számos lakó különböző jellegű felvetése, panasza, kérdése alapján a lakóközösség választott képviselői - Rubesch Judit, dr. Halász György és Bauer Gábor - levélben keresték meg a tulajdonos állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt egyik, illetékes vezetőjét, Mihályfi Lászlót. A válaszlevelet idekattintva olvashatja el. A mi levelünket is hamarosan feltesszük ide.



Örülnénk, ha minél többen megosztanák - hozzászólás formájában - a véleményüket Mihályfi Úr válaszával kapcsolatban.

Üdvözlettel,
a blog szerkesztői