Az Andrássy úti per rejtélyei

A lakók és az ügyészség is fellebbez az elsőfokú ítélettel szemben
A Hely Théma megkísérli megérteni a jogi helyzetet...

Bán Károly írja a HT legújabb számában:

Múlt heti számunkban szóltunk arról, hogy az elsőfokú bíróság kimondta: semmis az Andrássy út 21-es számú ház eladása tárgyában született szerződés. A kérdés most az: érint-e ez az ítélet más ügyeket is az Andrássy úton, befolyásolhatja-e az Andrássy úton más paloták, illetve az azokban élők sorsát?

Téved, aki azt hiszi, hogy a bírósági ítélet - vagyis hogy a palota visszaszáll az önkormányzatra - alapjaiban új helyzetet teremt az Andrássy úton. A szerződés ugyan - ha másodfokon is helyben hagyják - semmis, de ez nem jelenti azt, hogy a lakókat megilleti az elővásárlási jog, erre ugyanis a bírósági ítélet nem terjedt ki.
Pirruszi győzelem
A lakók győzelme egyelőre tehát pirruszi győzelem, nem kényszeríti arra az önkormányzatot, hogy döntését megváltoztassa. Pusztán csak arra, hogy az Andrássy út 21-es számú házban a jogviszonyt rendezze a lakókkal, az épületet kvázi ürítse ki, majd ezt követően pályázat útján, az államháztartási törvény paragrafusainak megfelelően adja el az épületet. A mostani ítélet azt rögzítette, hogy az önkormányzat a saját rendeletét is megsértette akkor, amikor az épületet nem jelölte ki eladásra, s ezt a kijelölést nem szentesítette, másodsorban pedig a pályáztatás nélküli eladással az államháztartási törvény rendelkezéseit is megsértették.
Az előbbi az oka annak, hogy az ítélet ellenére maguk a lakók és a perbe közérdekre hivatkozva beavatkozó Fővárosi Főügyészség is fellebbez az ítélettel szemben. Hisz a lakók csak akkor nyernek, vagyis csak akkor tudnak az épületben maradni, ha a bíróság azt is kimondja, hogy megilleti őket az elővásárlási jog is. Korábban ez a joguk már a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) elbukott, hiszen a hivatal arra hivatkozva, hogy műemléki épületben az albetétek egyenként nem adhatók el, mert ezzel sérülnének a műemlékvédelem érdekei, ezért nem járult hozzá ahhoz, hogy a lakók vásárolják meg az önkormányzattól a lakásokat.
Összekevert jogok
Lapunk jogi szakértője úgy véli: a hivatal összekeverte a vételi jogot az elővásárlási joggal, továbbá, hogy az örökségvédelmi hivatalnak nincs arra hatásköre, hogy meghatározza, ki veheti meg az épületet, illetve az abban lévő lakásokat, s ki nem. Első helyen először is az államnak van elővásárlási joga. Ha ezzel nem él, akkor a Fővárosi Önkormányzatnak, illetve egyházi ingatlan esetén az egyháznak. Eztán következik a bérlő.
Illetve következett volna az Andrássy úti ingatlanok esetében is, hiszen az állam lemondott a jogáról, a Fővárosi Önkormányzat sem élt vele, az egyház meg ugye, szóba sem jöhetett. A fő szabály az, hogy a lakó a műemléki épületben lévő lakást nem veheti meg, de ha a műemlékvédelem hozzájárul az eladáshoz, akkor életbe lép a fent felsorolt elővásárlási jog, vagyis a lakástörvénynek a rendelkezései.
Jogi szakértőnk szerint a bírósági ítélet ezt hagyta figyelmen kívül, vagyis a lakók elővásárlási jogát, s álláspontja szerint - ha eljut oda az ügy - a Legfelsőbb Bíróság ki is fogja ezt mondani, hisz így szól a törvény.
Nem lehet kikerülni
Nem lehet a lakástörvényt kikerülni - véli szakértőnk -, amit most nem vett figyelembe a bíróság. A lakástörvény ugyanis azt is kimondja, hogy nyugdíjas esetében, a hozzájárulása nélkül, a lakást eladni sem lehet, a nem nyugdíjasokat pedig alanyi jogon illeti meg az elővásárlási jog.