Törvénytelen lakbéremelés Terézvárosban?

Egy hatályon kívül helyezett fővárosi rendeletre hivatkozva fogadták el a bérleti díjak
drágítását.

A Helyi Théma c. ingyenes budapesti lap legújabb számában megjelenő írás azért érdekes, mert házunk lakói is horribilis lakbéremelésről szóló értesítést kaptak az év elején, és - jelen sorok írójának tudomása szerint - ezt a bérlők tudomásul is vették.
Lehet, hogy nem kellett volna?
A cikket idemásolom, azzal, jó lenne, ha minél többen elmondanák véleményüket róla.


Brutális mértékű szociális lakbéremelésre került sor a VI. kerületben. Tetejébe még az is kiderült, hogy a polgármesteri előterjesztéssel készült javaslatot egy hatályon kívül helyezett fővárosi rendeletre alapozták.

Az összkomfortos lakások bérleti díja 108 forintról 296 forintra nőtt Terézvárosban. Ugyanebben a kategóriában Erzsébetvárosban 252 forintot, Zuglóban 182-öt, Angyalföldön 241-et, a Belvárosban pedig - hogy csupán a szomszédos kerületeket említsük - 131 forintot kell fizetni a szociális bérletek négyzetméteréért.

Négy évig nem volt

A Duna túlpartján, a Budavárban 180 forint a lakbér négyzetméterenként, holott az ottani bérlakások lényegesen értékesebb ingatlanokban találhatók. Az ugyan igaz, hogy a VI. kerületben négy évig nem volt lakbéremelés, sőt az önkormányzati választások idején úgy tűnt, hogy nem is lesz, hisz Verók István polgármester például ezzel kampányolt, s nyert. Másfél hónappal később viszont saját maga terjesztette elő a rendkívüli emelést a Fővárosi Közgyűlés 1995-ös (X. 20.) rendeletére hivatkozva, amely kimondja, hogy a "lakbéreket fokozatosan, de évente egyszer lehet emelni, maximum 150 százalékkal".

A baj csak az, hogy 2006. április 14-én a Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezte ezt a rendeletét, egyben irányelveket fogalmazott meg.

Emelési feltételek

Elméletileg - a jogszabályok értelmében - a jegyző nem is ellenjegyezhette volna ezt a képviselő-testületi döntést, hiszen ilyen formában ez nem felel meg a jogszabályoknak, ám vétót mégsem emelt. A fővárosi irányelvek 2. paragrafusa úgy szól, hogy a lakbéreket az épület karbantartásával, takarításával, megvilágításával és a szemétszállítással megdráguló költségek arányában lehet emelni.

Jogászok szerint a polgári törvénykönyv előírásait is sérti a terézvárosi lakbéremelés, hisz a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatás értékének arányban kell állnia egymással. A terézvárosi szociális bérletekben a korábbiaknál nagyobb mértékű karbantartásról nem tudnak a lakók, a takarítás úgy megy, ahogyan régen, a megvilágításban változást senki nem tapasztalt, legfeljebb a szemétszállítás lett drágább. Miközben tehát érdemben a szociális bérlakások kezelésében semmi nem változott, a lakbérek 174 százalékkal emelkedtek.

Így lett Magyarország legdrágább szociális lakbérű kerülete Terézváros, ahol a szociális lakbérek nagysága meghaladja más fővárosi kerületek piaci alapú lakbéreit is.

Terézvárosban a régi "tanácsi" lakások többsége 1993 után a lakók tulajdonába került, lényegében és többségében csak a műemléki védettségű házak lakásai maradtak szociális bérlakások, mert ezeket a műemlékvédelmi hivatal nem engedte eladni. A bérlakásokban rekedt bérlők - huszonkét műemléki házról van szó, többségük az Andrássy úton található - jelentős százaléka nyugdíjas, akiket súlyosan érint a brutális mértékű lakbéremelés, ráadásul a régi építésű bérlakások nem kis része nem is kis alapterületű. A kerületben lévő, nagyjából ezer bérlakásból az önkormányzat információink szerint legfeljebb 100 millió forint bevételre tesz szert, ez a kerület éves költségvetésének még az egy százalékát sem éri el.

Elüldözik a lakókat

Nehezen érthető hát a rendkívüli megszorítás. Arra azonban mindenképp alkalmas a jelentősen megemelt lakbér, hogy a lakókat, különösen a kispénzű nyugdíjasokat kisebb lakásokba kényszerítse, sőt elüldözze, ahogyan az az Andrássy út számos palotájában már meg is történt.