Készítettünk egy rövid dokumentumfilmet a házról...

A ide kattintva érhető el

Kép: Füsy György

Szöveg: Izsák

Lehetne megint pompás a Körönd...

Beszéltünk a díjnyertes rekonstrukciós terv készítőjével

A házunk homlokzatfelújítására nemzetközi díjnyertes, kész terveket készítettek, amit a kerületi önkormányzat őriz. Már csak pénz és kivitelező kell hozzá és varázsütésre eredeti pompánkban ragyoghatnánk!

Hogy honnan veszem ezt? Hát innen:

A fiatalabbaknak Bőrönd Ödön jut róla az eszébe, aki itt ült bőröndjein, az idősebbeknek Kodály Zoltán, aki több mint négy évtizedig lakott az Andrássy út 89. szám alatt és gyakran lehetett látni a Köröndön.


A Körönd Budapest egyik legszebb tere, egy különleges sziget. Varázsát talán az is adja, hogy itt nem egy valódi csomópont okán szélesedett ki az Andrássy út, mint az Oktogonnál, hanem az arányosság kedvéért, hogy ezzel is kiemeljék, hogy innentől megváltozik a házak építési rendje.

Jelenleg már folyamatban van a Körönd bérpalotáinak a felújítása, azonban amikor az Europa Nostra-díjat odaítélték, akkor még csak a tervek voltak készek, azonban már azokat is – a helyreállítás szándékát - olyan jelenetősnek ítélték, hogy fontosnak érezték ezt a díjjal is kifejezni.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa annak idején nagyon pontosan beosztva, építési szempontból négy szakaszra osztotta az Andrássy utat (akkor Sugárutat). Az első szakaszon belül - amely a mai Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig tartott - csak három- illetve négyemeletes házakat lehetett építeni.

Az Oktogontól a Kodály köröndig két- és három-emeleteseket, utána pedig maximum két- emeleteseket, amelyeknek zárt sorban kellett lenniük és rendelkezniük kellett előkerttel.

Az utolsó részen, a Bajza utca (akkor Hajtsár utca) és a Városliget között pedig az út mindkét oldalán 14 telket parcelláztak ki, amelyekre önálló épületeket kellett építeni. A Kodály körönd, vagyis akkori nevén  Kör tér, mintegy választóvonalként is szolgált, jelezve, hogy innentől a sűrűn beépített város egy kis levegőhöz (és zöld felülethez jut), hogy aztán fokozatosan feloldódjon a Városliget parkjaiban.

Ez az érzés, hogy kiszabadulhatunk a betonrengetegből, ma is érezhető, ha megérkezünk a Körönd kinyíló terére, melyet diszkréten háttérbe húzódva - napjainkban már hatalmas fák lombkoronája mögé rejtve - ölel körbe négy palota.

A Sugárút tervei a kiegyezés után születtek, azzal a szándékkal, hogy Budapest méltó társa legyen Bécsnek és Európa akkori világvárosainak. Mintaként szolgált Párizs sugárutas és körutas városrendezése is. A Sugárút tervein többen is dolgoztak, de közülük Petschacher Gusztáv nevét kell első helyen kiemelnünk, aki a végső részleteket készítette el a nagy fejlesztés kivitelezésének megkezdéséhez.

Petschacher ötlete volt a díszudvarok létrehozása, melyek kastélyszerűvé teszik a négy palotát, és az ő tervei alapján épült meg az Andrássy út 88-90. szám alatti neoreneszánsz stílusú palota 1880 és 1882 között. A homlokzatán gazdag ornamentikával és aranyozott sgrafittókkal ékesített - utóbbiak kivitelezésén Székely Bertalan is dolgozott - épület kétség kívül a legdíszesebb a négy palota közül. Megrendelője a MÁV Nyugdíjintézete volt, csakúgy, mint az Andrássy út 83-85. szám alattinak.

Ez a palota 1882 és 1884 között épült Kauser József tervei alapján. A Liget felé eső másik két palotát Bukovics Gyula tervezte. (Bukovics Ybl irodavezető építésze is volt, nevéhez fűződik többek között két olyan ismert épület is, mint a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épülete illetve a turai Schossberger kastély.)

Az Andrássy út 87-89. szám alatt álló palota kupolái formai hasonlóságot mutatnak a turai kastély aulájának és télikertjének hasonló elemeivel, míg a vele szemben lévő - az Andrássy út 92-94. szám alatti - épület tetején az Ybl tervezte Polláck Mihály téri Károlyi-palota mansart kupolái ismétlődnek meg megduplázva. E két franciás neoreneszánsz stílusú bérpalotának Hübner Nándor (Ferdinánd) építési vállalkozó volt a megrendelője.

A 87-89. szám alatti palota lakója volt Kodály Zoltán, aki 1924-től egészen a haláláig, 1967-ig lakott itt egy négyszobás lakásban. Kodályt itt a világ legkülönbözőbb részeiről érkező - köztük nem egy neves, világhíres- művész kereste fel. A lakás 1990-től Kodály Emlékmúzeumként fogadja a látogatókat, bepillantást engedve az itt élők világába.

(Az egész Sugárút egyik legpompásabb belső terű lakása a 92-94. szám alatti házban volt. Ez egy kazettás mennyezetes, kandallós, márványmedencés fürdőszobás lakás hosszú ideig a SZOT -Szakszervezetek Országos Tanácsa - tulajdonában volt, de később eladták.) Az épületek előtti négy parkmezőben 1902-03-ban helyezték el Zrinyi Miklós, Bethlen Gábor, Bocskai István és gróf Pálffy János szobrait, melyeket Ferenc József király adományozott a fővárosnak. E négy alkotás közül mára egyedül Zrinyi szobra áll az eredeti helyén. A Pálfyt ábrázoló szobor eltűnt, a két erdélyi fejedelemét pedig a  Milleneumi emlékműre helyezték át, ahol a Habsburg családhoz köthető személyek eltávolított szobrai helyére kerültek. A Körönd azonban nem maradt szobor nélkül, ma Zrinyié mellett Szondi Györgyé, Vak Bottyánné és Balassi Bálinté látható.

A történeti felsoroláshoz hozzá tartozik az az információ is, hogy egy időben a Körönd Hitler nevét viselte (míg az Oktogon Mussoliniét). A négy parkmezőben álló óriásira nőtt platánfa az utolsó emléke a Sugárút egykori platánsorának.

A II. világháború utáni évtizedek romlása után egyre sürgetőbb volt a paloták restaurálása, melyhez azonban elengedhetetlen előfeltétel volt a hiteles helyreállítási tervek megalkotása. Ehhez dolgozott ki a Nagy Bálint vezette N&n építészeti stúdió egy olyan, úgynevezett digitális orthofotós rekonstrukciós technológiát, melynek segítségével pontos és torzulásmentes felmérést lehetett készíteni az épületek homlokzatáról, majd ezeknek a felvételeknek a segítségével kétdimenziós  számítógépes rajzot és háromdimenziós fotórealisztikus modellt alkottak. Az Europa Nostra bizottság a Kodály körönd esetében ezt a nagyon alapos helyreállítási tervanyagot díjazta, és ami nagy örömünkre már kezd testet ölteni, hiszen az első palota helyreállítása már megtörtént és a másodiké is folyamatban van. 

Szerintem az egyik legszebb tartalma a passzió szónak van, utalva az olyan cselekedetekre, amelyeket pusztán a saját kedvtelésünkre, örömünkért teszünk. A városépítészet nyelvére átfordítva én azt mondom, hogy ha az Oktogon a praktikusság, akkor a Körönd a passzió az Andrássy úton, ahol önkéntelenül is lassít az ember, szívesen áll meg és néz körbe, házról-házra, fáról-fára és szoborról-szoborra. Nem keresi az okát, sem az értelmét, csak örül neki, mert érzi, hogy jó.

A Körönd talán az utolsó egységes - beleértve a környezetét, azaz a fáit is - emléke az aranykorát élő Budapest reprezentatív főutcájának, a Sugárútnak. Palotái teljes felújítása után a reneszánsz korának és a békebeli világnak egy olyan varázslatos ötvözetét fogja kínálni, mely nemcsak nekünk, de a világ bármely részéről ideérkezőknek is ugyanazt a csodát fogja jelentetni.
(Az írás megjelent a Szép Magyarország magazin „Meseszép Budapest” című lapszámában)

Jelentem, sikerült személyesen beszélnem Nagy Bálint úrral.

A munkát érdekes módon az Terézvárosi Önkormányzat főépítésze rendelte meg tőle mind a négy palotára, 10-15 évvel ezelőtt, és ott is őrzik az elkészült dokumentációt. A szemközti leégett ház restaurálásnál fel is használták munkáját, csak sajnos rosszul alakultak ott a dolgok. A Kodály házra haragszik, mert ott egyáltalán nem foglalkoztak a tervei szerinti eredeti állapot helyreállításával, egyszerűen az egészet lefújták egy színű kőporral - az sokkal olcsóbb volt. A mi házunk homlokzatfelújításához megvan minden sablon a kerületi főépítészeti irodában. Szerinte csak süketelés a műemlékvédelmi előírásokra hivatkozva kizárni bennünket a privatizációból. A mostani drasztikus lakbéremelésről pedig osztja sejtelmeinek: ki akarnak innen paterolni bennünket...

Tárnoki Gábor András

Levél a nemzeti örökségért felelős dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkárnak

 Házunk két lakója közös levélben fordult dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkárhoz, szorgalmazva az  özönvíz előtti Műemlékvédelmi Hivatal meglátásunk szerint okafogyottá vált rendelkezésének felülvizsgálatát, mely rendelkezés feleslegesen korlátozza az Andrássy út 88-90. társasházzá alakítását. 

A levél teljes terjedelmében pdf formátumban ide kattintva érhető el. 

A levél kor- és kórdokumentum, a benne idézett hivatalosságok - pártállástól függetlenül - lesújtó bizonyítványt állítottak ki magukról, a rájuk bízott (só-)hivatalokról és persze az őket posztjukra ültető politikusokról. Tulajdonképpen nevetni kellene rajtuk, csak hát az a baj, hogy ők a mi, adófizetők pénzéből teremtettek számunkra olyan helyzetet, amely másként nem, csak siralmasnak nevezhető.   

Köröndi idill

Felirat hozzáadása

Felirat hozzáadása

Felirat hozzáadása

Aktuális okból
Új életet lehelünk tetszhalott blogunkba!

Házunk, az n-edszer átalakult "kincstár" kezében tovább enyészik, s az állam megbízásából és képviseletében eljáró Magyar Nemzeti (főhajtás) Vagyonkezelő ZRt.,  a szocializmus legrosszabb hagyományait követve, változatlanul hatalmi arroganciával kezel (lekezel) bennünket.

Legújabb húzása (az MNV aktuális vezetésének), hogy szeptemberben egyenlevélben értesítette a bérlőket: azonnali hatállyal, egy lépésben négy-ötszörösére emeli a bérleti díjakat. 

A "lakbérközlést" természetesen általános felháborodás - és persze riadalom - fogadta, majd - közel évtizedes csendet követően - a lakók elkezdtek újra kommunikálni egymással. Zárt Facebook-csoportot indítottunk, két lakógyűlésen beszéltük meg a helyzetet és a lehetséges válaszlépéseinket. 

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a jelenlegi (tehát a drasztikus emelés közlése előtti) bérleti díjaink alacsonyak, ám többen úgy gondolják, hogy ez egyfajta hallgatólagos kompenzáció azért, hogy a műemlékvédelmi hatóság egykori határozata nyomán mi nem vásárolhattuk meg (óriási kedvezményekkel megspékelve) bérleményeinket. Másfelől, jelenlegi lakbérünk nem valamilyen méltányosság eredménye. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis az MNV is csak a VI. kerület (Terézváros) önkormányzatának rendeletében meghatározott konkrét összegekkel számíthatja ki a lakbérünket! Ez az összeg majd' minden évben az inflációs ráta figyelembe vételével emelésre került. Ez nem szociális lakbér, mert lakásainkat nem szociális feltételekkel kaptuk bérletbe, ezért ilyen lakbért a bérbeadó nem is érvényesíthet. 

Sokan gondoljuk úgy, hogy ingatlanmutyi lehet a háttérben, vagyis "valakik" kiszemelték maguknak az ingatlant, az MNV pedig csak végrehajt valamilyen előttünk ismeretlen "felsőbb" akaratot. Szóval gyanítjuk, hogy az állam képviselője cinkelt lapokkal játszik.

Az MNV a drasztikus bérleti díj-emelést azzal indokolja, hogy törvényi kötelessége minden eszközt megragadva jó gazda módjára kezelni a rábízott állami vagyont, éppen ezért elkezdte a piaci színvonalhoz közelíteni a lakbéreket. 

Válaszleveleinkben - jogászi tanácsra - elővezettük kifogásainkat, jogsérelmeinket. Kifogásoljuk és méltánytalannak tartjuk az emelés mértékét, és azt is, hogy az MNV nem differenciál, nem veszi figyelembe, hogy a bérlők távolról sem egyformák, miként természetesen a lakások sem: egy sötét, salétromos falú, földszinti lakás értéke és komfortértéke nyilván nem akkora, mint egy világos, emeleti, kertre nézőé. 

Felpanaszoljuk azt is, hogy a bérbeadó nem tesz eleget törvényi kötelességeinek, nem végzi el a szükséges felújításokat, nem teszi lehetővé a lakáscserét, nem kínál fel korrekt lelépési díjat azoknak a bérlőknek, akik valamilyen okból visszaadnák a lakásukat. Lényegében röghözkötöttekké tett bennünket az állami vagyon kezelője.

Szeptember folyamán elküldtük válaszleveleinket az MNV-nek, amire november elején jöttek meg a sablonválaszok. A válaszlevelekben az MNV nagyrészt mellébeszél, három oldalon keresztül ecseteli, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a bérlőnek, aki szociális típusú bérleti díjra vágyik, és mi módon köteles ezt igazolni. Azért mellébeszélés ez, mert bár egyes bérlők a lakbérközlő levélre írt válaszukban tettek említést szociális rászorultságról, a bérlők túlnyomó többsége nem is tart igényt szociális típusú lakbér-besorolásra. Ugyanakkor sajnos az is tény, hogy amennyiben a bíróság elfogadja az MNV lakbérközlését, bérlőtársaink közül sokan válhatnak azonnal vagy rövid úton "szociális esetekké". Nem egy lakótársról tudunk, akinek jövedelme kisebb, mint amekkora bérleti díjat szeretne tőle beszedni kinyilvánított szándéka szerint az állam képviselője. Azé az államé, amelynek kormánya, miközben rezsicsökkentéssel büszkélkedik, ilyen gáláns karácsonyi ajándékkal lepi meg a családokat, egyik napról a másikra megoldhatatlan helyzetbe sodorva őket. 

Felvetéseink többségét az MNV egy rövid mondatban lesöpörte az asztalról,  mondván, azokat elfogadni nem tudják, azokat teljes mértékben vitatják.  Egyedül azt ismerték el, hogy kétszer számolták fel az ÁFÁ-T (ezt nem kommentáljuk), így második levelükben ezzel csökkentették a fizetendő lakbér összegét, amely azonban így is a többszöröse a jelenleg általunk fizetett díjnak.

Minden jel arra vall, hogy az MNV, a dupla áfázástól eltekintve köti az ebet a karóhoz, és peres útra akarja vinni az ügyet - könnyű neki, mondhatnánk: az adófizetők pénzéből fizeti a perköltséget és az ügyvédi irodát  amelyet második levelében már meg is nevezett: Törös Ügyvédi Iroda.

A házból az utóbbi hetekben többen konzultáltak Terézváros önkormányzatának illetékeseivel is, szóban és írásban is, emellett nem egy lakó ügyvédi véleményeket is beszerzett. Ezen információk és az érvényes törvényi és önkormányzati rendelkezések figyelembevételével az a vélemény alakult ki a lakóközösségben, hogy az MNV eljárását vissza kell utasítanunk. Úgy látjuk, nincs olyan jogszabály, helyi önkormányzati rendelet, mely a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező lakók esetében lehetővé tenné a bérbeadó részére a bérlő vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetének vizsgálatát, és a lakbér összegének többszörösére emelését.  

Az Átlátszó a drasztikus lakbéremelés ügyéről

Szeptember elején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyenlevélben tájékoztatta a lakókat, hogy azonnali hatállyal négy-ötszörösére emeli a lakbéreket az épületben. Egyelőre intenzív levelezés zajlik a bérházat az állam nevében "kezelő" vállalat és a lakók között, az Átlátszó azonban a jelek szerint hozzánk is be van kötve, mert jóltájékozott írásban foglalkozik a témával, és megkereste az MNV-t is.

A témában íródott cikkük itt érhető el >>>>>

Állványoztak...tízmilliókat dobtak ki az ablakon

Állványoztak a Köröndön. A "mi házunkat" vették körbe masszív gerenda-állványzattal - olyannal, amely az Andrássy út és az egész város számos pontján éktelenkedik: az elherdált magyar és európai adómilliárdok, az elszalasztott lehetőségek, az állam, mint gazda látványos alkalmatlanságának mementójaként. 
- Védőtetőt húzunk fel - válaszolta kérdésemre az egyik állványozó munkás, s értetlenkedő tekintetemet látva hozzátette még: - Nehogy valakit agyonüssön a magasból lehulló vakolat. 
Ő csak egy munkás, magyarázta, fogalma sincs, hogy munkáltatóját ki bízta meg az állványozással, mint ahogy azt sem tudja, hogy meddig marad majd az állványzat. 

-  Alighanem az idők végezetéig, tártam elé a szomorú perspektívát. 

Pedig amikor először megláttam a pallókat és gerendákat a kertben, egy pillanatra felcsillant bennem a remény: állványozni fognak, mert végre restaurálják a gyönyörű sgrafittót a köröndi homlokzaton. Biztos találtak valahol néhány milliárdot, amit elfelejtettek kihelyezni a Questor brókerházhoz a nemzeti együttműködés keretében, vagy az EU előző költségvetési időszakában hazánknak megítélt de eddig el nem költött és most lóhalálában kihelyezésre kerülő pénzekből jut erre is. Már láttam is lelki szemeim előtt, ahogy korszerű - fából készült - nyílászárók kerülnek az elkorhadt és energiapazarló ablakok helyére, megújulnak az ereszek, felújítják és hasznosítják az aranyat érő tetőteret, a hatalmas, kihasználatlan pinceteret, és, ha már belekezdtek, a villanyvezetékeket és a rendre szétrepedő szennyvízelvezető csöveket is kicserélik - vagyis: kívül-belül, tetőtől-talpig rendesen kipucolják az épületet, hogy visszanyerhesse eredeti pompáját... és semmiképp se juthasson olyan tragikus sorsra, mint szemben lévő kvázi ikertestvére, amelynek tetőzete és padlástere kevesebb mint egy esztendeje a lángok martalékává lett, s így az épület lényegében tartósan lakhatatlanná vált - emberi hanyagság(ok láncolata) következtében.

Feleségemmel már kora reggel hívtuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlankezeléssel foglalkozó vállalatának számait, s a KIVING egyik nem illetékes illetékese megerősítette a melóstól kapott információt, ami Eszterházysan úgy szól, hogy védőtetőt kap fogni a ház.  És az, hogy lehet, hogy úgy vágnak bele egy ilyen munkába, hogy senkinek eszébe sem jut, hogy arról, legalább egy, a lépcsőházakban (öt van belőlük) kifüggesztett cetli útján tájékoztassák a bérlőket - tettük fel a költői kérdést. Elvégre, bár bennünket annak idején önkényes államhatalmi tollvonással kizártak azok köréből, akik megvásárolhatták bérlakásukat, a bérleményünket és a bérház egészét illetően bennünket is megillet a tájékoztatás joga. Persze tudjuk jól: a lényegen mit sem változtatott volna, ha valamelyest európai módra kiteszik azokat a fecniket. (Másnap aztán kitették a fecnit - rajta a Kiving egymondatos szokásos bla-blájával, elnézést kérnek az esetleg (hehe) okozott kellemetlenségért).

De lépjünk tovább!

Vitathatatlan, hogy ha a homlokzat életveszélyessé vált, haladéktalanul meg kell tenni a veszély elhárítását szolgáló lépéseket - de nem úgy, ahogy most történt. Egy kisebb erdőnyi fenyőgerendát használtak fel az állványozók; az anyagok és a munkaerő költsége alighanem tízmilliókra rúg. Meggyőződésünk, hogy olcsóbb és főleg az épület látványát és a városképet kevésbé zavaró megoldást is választhattak volna. Nem csak a lakótársaink, de több járókelő megkérdezése alapján állítjuk: az embereket felháborítja ez a szemmel láthatóan pazarló megoldás. Elhatároztuk, levelet írunk a NVK illetékeseinek, és elkérjük a hivatalos elszámolást - tudni szeretnénk, hogy mennyibe került ez az agyrém, ki adott utasítást rá, ki és mennyit profitált belőle. 


Persze jó lenne tovább is lépni, s megkeresni és megnevezni a felelősöket is: azokat, akiknek a mulasztása(i) következtében a vészhelyzet előállt. Ebben is szívesen segítünk a "Kincstárnak", de már most jelezzük, hogy a felelősség láncolata igen hosszú: a rendszerváltás után működött műemlékvédelmi hatóságok mindenkori vezetőitől az állami vagyonok kezelésével megbízott, és szintén számtalanszor átalakított társaságok vezérkarain át az ő feletteseikig húzódik. Önkormányzati és parlamenti képviselők, miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok és főosztályvezetők tucatjai tehetnek róla, hogy házunk és országszerte megszámlálhatatlan nagy értékű épület évtizedek óta ebek harmincadjára vannak hagyva. (Miközben adóforintok milliárdjai vándorolnak magánzsebekbe, ahelyett, hogy a közjót szolgálnák.)





  

Házunk is a veszélyeztetett Andrássy úti épületek élbolyában van

Veszélytérkép készült az Andrássy út házairól, s a közel 300 épület mintegy 10 százalékának állapotát aggasztónak találták. A felmérést a rendszerváltás óta ezerszer átkeresztelt, átszervezett, átalakított műemlékvédelmi bürökrácia-központ - aktuális nevén a Forster Központ kezdeményezésére és részvételével, közelebbről meg nem nevezett civil szevezetek közreműködésével készítették. A metropol.hu cikke a témáról itt olvasható.

Mi most itt csak azt emeljük ki az írásból, hogy a lapnak nyilatkozó Okrutay Miklós, a Forster Központ Budapest Világörökség Gondnokságának vezetője, a veszélytérkép módszertanának kidolgozója szerint komoly gócot találtak a veszélytérkép készítői a Kodály köröndön, ahol a négy palotából hármat pirossal jelöltek (ami azt jelenti, hogy haladéktalanul be kellene avatkozni).

– A közös képviselők mindenképpen kulcsszereplőknek tűnnek a házak karbantartásában, felújításában, illetve az ehhez szükséges források felkutatásában – mondta Okrutay Miklós. A Forster Központ munkatársai így elsőként a veszélyeztetett társasházak közös képviselőivel veszik fel a kapcsolatot, hogy segítséget nyújtsanak például a különböző pályázatok felkutatásában, illetve a meglévő jó példák bemutatásával.

A munka folytatásaként kiválasztanak hat-hét épületet, amelynél a szakértők megpróbálják feltárni, hogy miért kerülhetett ennyire rossz állapotba a ház. A veszélytérképpel pedig szeretnék felhívni a tulajdonosok figyelmét a felújításokkal kapcsolatos felelősségre és a szerepvállalás szükségességére - olvasható a metropol.hu oldalán. Ehhez csak egy apró megjegyzés kívánkozik: mi pontosan tudjuk, hogy az Andrássy út 88-90. állapota miért olyan siralmas:
- a Forster Központ elődje a kilencvenes évek elején hibás döntést hozott, amikor - mint azóta bebizonyosodott - teljesíthetetlen feltételeket írt elő az épület privatizációjára;
- a tulajdonos állam felelőtlenül bánik a rá bízott ingatlannal; és azt a kevés forrást is rossz hatékonysággal használja fel, ami a lakbérekből befolyik.

Nagyon boldogok lennénk, ha a Forsteresek valóban felhívnák a Nemzeti Vagyongazdálkodási Központ vezetőinek figyelmét felelősségükre.

A 26 aggasztó állapotú épülettömb

• Andrássy út 15.
• Andrássy út 25.–Dalszínház utca 1.–Paulay E.u.–Hajós u. 2.
• Andrássy út 38.
• Andrássy út 45.–Liszt Ferenc tér 1.
• Andrássy út 47.–Liszt Ferenc tér 12.
• Andrássy út 56.
• Andrássy út 73-75.–Rózsa utca 56-58.–Izabella utca 53-56.
• Andrássy út 76.–Rózsa utca 60.
• Andrássy út 77.–Rózsa utca 65.
• Andrássy út 80.
• Andrássy út 83-85.–Kodály körönd, Szív utca 23-27.
• Andrássy út 88-90.–Kodály körönd, Aradi utca 47-51.
• Andrássy út 92-94.–Kodály körönd, Aradi utca 53-55.
• Andrássy út 91.
• Andrássy út 101.–Bajza utca 33.
• Aradi utca 37.–Rózsa utca 64.
• Aradi utca 41.
• Bajza utca 31.–Délibáb utca 2.
• Benczúr utca 4.
• Hegedű utca 1b
• Hegedű utca 3.
• Hegedű utca 5.
• Lendvay utca 11.–Munkácsy M. u. 11.
• Mozsár utca 9.
• Paulay Ede utca 26.
• Szív utca 18.–Szegfű utca 8.

Rogán szerint nem vitatható el a bérlakásaink megvételére való jogunk

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, volt belvárosi polgármester az Index-nek adott interjújában tett egy olyan kijelentést, amely a mi házunk - Andrássy út 88-90 - lakói számára is fontos üzenet (más megközelítésben hivatkozási pont) lehet. 

"A Belvárosban 1992 óta több mint kétezer család vásárolhatta meg kedvezményesen a lakását. Sokan ezt azért nem tehették meg, mert műemlék házban éltek, ahol a felújítás vagy a lakók vagy az önkormányzat részéről előfeltétele volt a társasházzá alakításnak, így a vásárlásnak is. Sok olyan műemlék ház van a kerületben, amit óriási pénzért felújított az önkormányzat az én időszakom előtt is, majd azt követően a lakóknak, pontosan azért, mert nekik joguk volt ezt megvásárolni, eladtuk. Ha 1990-ben az akkori bérlőknek joguk volt a piaci érték 15 százalékáért megvenni a lakásokat, akkor ezt a jogot azoktól sem lehet elvitatni, akik adott esetben olyan műemlék házban éltek, ahol erre nem kerülhetett sor. Nem rajtuk múlott, hogy ők akkor nem vásárolhatták meg a lakásaikat."
http://index.hu/belfold/2015/01/19/belvaros_ingatlanmutyi_rogan_antal_interju/

A belvárosi polgármester megvásárolhatta műemlék kéglijét - és mi miért nem?

A címben feltett költői kérdésre a válasz alighanem Orwell Állatfarmjában található. (Lásd még: Egyenlőség).

Magát a sztorit itt, az Index-en olvashatja el, akit érdekel, hogy miből lesz a cserebogár, illetve, hogy hogyan lesz egy - jogtalanul kiutalt - szolgálati lakásból a piaci ár felén, hosszúlejáratú törlesztési szerződéssel megvehető kecó. A történettel az RTL Klub Híradója is foglalkozott.

Eközben a mi bérházunk lakóinak nem, hogy nem engedik megvásárolni bérleményüket, lényegében röghöz kötnek bennünket: a cserét praktikusan ellehetetlenítették azzal, hogy úgynevezett piaci lakbért fizettetnek az új bérlővel (ami, persze nonszensz: a piacon a kereslet-kínálat szabja meg az árakat, nem pedig egy önkormányzat vagy egy kormányintézmény; ebben a lerobbant, elhanyagolt, átjáróházzá züllesztett házban a piac nem igazolná vissza az 1000 Ft/nm-es bérleti díjat - ami egy 100 nm-es lakás esetében havi 100.000 Ft-ot jelent, és nem tartalmazza a víz- és csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségét stb. (A rezsiről nem is beszélve.) Tény persze, hogy garantált: az év nagyobbik részében sötétedés után, az épület egyes lépcsőházaiban egész évben nappal sincs világítás, úgyhogy a közlekedés csaknem folyamatosan baleset- és életveszélyes.

Felszámolják az egyik köröndi palota privatizátorát - bizonytalanságban a lakók

A Figyelő és nyomában a HVG hírportálja is beszámolt róla, hogy felszámolási eljárás indult az Andrássy út 83-85 sz. házat privatizáló társaság ellen. A cikk a linkre kattintva érhető el. http://hvg.hu/kkv/20140529_Felszamoljak_a_Kodaly_korondi_palota_felu

Levélváltás a tulajdonossal - a MNV ZRt válasza

A közelmúltban, számos lakó különböző jellegű felvetése, panasza, kérdése alapján a lakóközösség választott képviselői - Rubesch Judit, dr. Halász György és Bauer Gábor - levélben keresték meg a tulajdonos állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt egyik, illetékes vezetőjét, Mihályfi Lászlót. A válaszlevelet idekattintva olvashatja el. A mi levelünket is hamarosan feltesszük ide.



Örülnénk, ha minél többen megosztanák - hozzászólás formájában - a véleményüket Mihályfi Úr válaszával kapcsolatban.

Üdvözlettel,
a blog szerkesztői

Mélyrepülés - egy blogger szemével

Mélyrepülés a neve annak a blognak, amely néhány nagyszerű fotóval dokumentálja házunk homlokzatának lassú pusztulását. A blogger ezt írta bejegyzésében:
Andrássy út, mármint Kodály körönd, furcsa, hogy a házak címe nem az, hogy Kodály körönd 1-3, hanem Andrássy 88-90.

ez a ház meg csak ragyogott a harmincfokos koradélutáni kánikulában, és én nem tudtam szabadulni tőle. A MÁV- nyugdíjintézetének volt a bérháza, 1880-ban építették, Gustav Petschacher tervei alapján. de nem is ez a legérdekesebb, hanem a díszítését imádom. még akkor is ha megkopott, helyenként omladozik meg hiányoznak az arany cirádák. az okos művtöris könyvemben azt írják, hogy sgraffitonak hívják ezt a technikát, és az a lényege, hogy a különböző színű rétegeket felfestik egymásra, majd visszakaparják a minták szerint. Itt a figurális részeket Székely Bertalan készítette. 

a képen nem érezni annyira, de a belső kertben, ahol  ha felnéztem, rózsaszín köpeny lógott az ablakban, alatta csipkefüggönyök, olyan nyugalom honolt, hogy szívem szerint, ha tehettem volna, bemászom a kertben levő zöldfényű padokhoz, a hatalmas fák alá, ott jó hűvös is volt,  és csak nem gondolok semmire. hallgatom a város morajlását. meg nézem az árnyékokat.

http://melyrepules.tumblr.com/post/53109923166/andrassy-ut-marmint-kodaly-korond-furcsa-hogy-a

Bérleti jog eladása, csere - egy cikk a témában

Hosszú időn át elhanyagoltam ezt a blogot, pedig a legutolsó bejegyzés óta a helyzet nem sokat változott (jobb semmi esetre sem lett). Kincstár érdemben továbbra sem "tárgyal" a lakókkal; egyre gyakrabban hallom bérlőtársaktól, hogy elcserélnék a lakást - értsd: eladnák a bérleti jogot -, de lepattannak a hivatalról. Tudok olyan lakóról, akinek "állítólag" sikerült vizes, penészes földszinti lakását a Kincstárral lakhatóra cseréltetni, de a részleteket nem ismerem. Szóval a sok ismeretlen között bolyongva botlottam bele az alábbi cikkbe, amelynek szerzője megpróbált utánajárni - általában a kincstári tulajdonban lévő bérlakások "adás-vétele", csereberéje lehetőségeinek, feltételeinek, buktatóinak; és a fotókból ítélve szemmel láthatóan az Andrássy 88-90-ben (is) körülnézett.

Mi az a kincstári lakás?

Budapesti, 170 négyzetméteres, belvárosi felújított lakás 12 millió forintért eladó. Átverés vagy igazi hirdetés? Kicsit mindkettő: ennyiért be lehet költözni, azonban mégsem a lakást veszed meg, csupán a bérleti jogot. Most megpróbálunk eligazodni az állami tulajdonú lakások jogi útvesztőiben.

Alacsony rezsivel
Nehéz rájuk akadni, de a legtöbb esetben ideális választásnak tűnik a kincstári tulajdonú ingatlan. Az esetek legnagyobb részében a főváros egy frekventált pontján, nagyon alacsony áron lehet hozzájutni olyan lakáshoz – legalábbis a hirdetések szerint –, amelynek rezsije messze alulmúlja a piaci viszonyokat. De találkozni lehet olyan ajánlattal is, amelyben csupán a gázért és az elektromos áramért kell fogyasztás szerint fizetni, minden más (közös költség, csatorna- és szemétszállítási díj, stb.) csupán 18 ezer forint egy majdnem 60 négyzetméteres lakás esetén. Ennél vonzóbbat nehezen lehet elképzelni.

Kincstári tulajdon
A valóság azonban sokkal bonyolultabb, mint azt az ajánlatokat böngésző egyszerű vásárló gondolná. Ezek az ingatlanok ugyanis a magyar állam tulajdonát képzik – még csak nem is a helyi önkormányzathoz tartoznak. Vagyis minden, az ingatlannal kapcsolatos kérdésben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az illetékes.
Mindenek előtt: kincstári tulajdonba két módon kerülhet lakás. A legritkább esetben egy lakástulajdonos örökösök nélkül hal meg, így minden vagyona – így az ingatlana is – az államra száll. Gyakrabban fordul elő, hogy az állam valamilyen oknál fogva az önkormányzatoktól von magához ingatlant – általában a fokozottan védett, műemléki épületekben lévő lakásokat passzolják így le a helyi vezetők, hogy ne az adott település büdzséjét terhelje a felújítási- és karbantartási költség. Mindebből egyértelműen kiderül: állami tulajdon esetében a hirdetés feladója a bérleti jogát igyekszik áruba bocsátani. Ám hivatalosan ezt sem teheti meg.
Nem eladható
Az adás-vétel lehetőségeiről és a jogi bonyodalmakról a Vagyonkezelőtől kértünk eligazítást. Az első kérdés: mennyit ér a bérleti jog? (Az eladásra kínált lakások mindegyikénél határozatlan idejű bérleti szerződésről beszélünk, vagyis a bérlő egész életében ott lakhat. A jog családon belül tovább vihető, ha az adott családtag a lakásba be van jelentve.) A főszabály általában az, hogy az adott lakás piaci értékének a feléért cserél gazdát a bérleti lehetőség. Ennek meghatározásába egy adott ponton azonban az állam is bekapcsolódik. Az ügyintézés legnagyobb csavarja azonban most jön: minthogy a bérleti jog nem vagyon értékű, tehát szabadon nem értékesíthető jog, így eladni és megvenni sem lehet. Kincstári lakás csak és kizárólag csere-alapon vándorolhat bérlőről bérlőre.

Az állam, mint karbantartó
Jeleztük már: minden kérdésben a Vagyonkezelővel kell egyeztetni. Ez odáig terjed, hogy – amennyiben a bérleti szerződésben erről másként nem rendelkeztek – az ingatlanban található nyílászárók, burkolatok cseréje is állami feladat, nem beszélve az esetleg károk (például csőtörés) utáni helyreállításról és szerelésekről. Minthogy általában műemléki védelem alatt álló ingatlanokról beszélünk, a bérbeadó – vagyis a kincstár – megszabhatja, hogy mit alakíthat át a bérlő és minek kell az eredeti formájában megmaradnia.

Csak cserélhető
Ugyanakkor az állam abba is beleszól, mire cserélhetjük el a bérleti jogot. A törvény szerint csak azonos településen lévő, tehermentes, a kincstári tulajdonúnál nem rosszabb állapotú és komfort fokozatú ingatlan tulajdonjoga jöhet szóba. A jogszabály számtalan kitételt tartalmaz még, valamint annak a lehetőségét, hogy bár az érintett felek mindenben megállapodhatnak, a végső szót a tulajdonosnak, vagyis az államnak kell kimondania, ami akár lehet elutasító is.
Új bérlői szerződés
Ha végül mégis megvalósul a csere, az új bérlőt ekkor érheti az igazi meglepetés. Bár a jogszabály szerint pontosan ugyanolyan szerződést kell kötni vele, mint az előző lakóval – vagyis határozatlan idejűt –, de a bérleti díjat szabadon módosíthatja a kincstár a vagyoni-, szociális- és egészségügyi helyzetre való tekintettel. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a kedvező rezsi a beköltözés pillanatában a duplájára emelkedik.
Az állami kisajátítás kockázata
Szintén nem árt tudni az üzletkötés előtt, hogy az állam bármikor – három hónapos határidővel – kisajátíthatja az ingatlant, vagyis az új bérlőnek mennie kell. Igaz, ilyenkor a kincstár köteles cserelakást felajánlani. Összegzésként elmondható: legalább annyi hátránya és buktatója van egy kincstári lakásnak, mint amennyi előnye. Még a vásárlási szándék rögzítése előtt érdemes tehát a Vagyonkezelőnél minden apró részlet iránt érdeklődni, nehogy felesleges köröket fussunk, pénzt és időt pazarolva a szükséges dokumentumok beszerzésére.

A ház bérlőinek választott képviselői újabb levelekkel bombázták az illetékeseket, hogy megkíséreljék kimozdítani a holtpontról a dolgokat.
Január végén a KÖH vezetőjének írt a trió, a levél itt olvasható:

Dr. Mezős Tamás úr
elnök
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Budapest Pf.721
1535

Tisztelt Elnök Úr !

Hivatkozással a Bp. VI. Andrássy út 88-90. sz. műemlék lakóházzal kapcsolatos 460/7914/1/2008. sz. levelében foglaltakra, mint a ház bérlőinek választott képviselői a következő észrevételeket tesszük.

1. Számunkra érthetetlen és elfogadhatatlan az a levélben szereplő megállapítás, hogy az 1992 évi, a ház 10 éves határidős teljes felújítására és az átadás műszaki feltételeire vonatkozó rendelkezések „értelmüket vesztették” mert a ház állami tulajdonban maradt, és „a szankcionálható kötelezések és a felelős kör kérdései is értelmezhetetlenek maradtak”.
Tudomásunk szerint a rendszerváltozás óta a polgári és a közigazgatási jogrendszerben a szektorsemlegesség elve érvényes, így elfogadhatatlan az a fentiekből megállapítható álláspont, hogy műemlék közérdekű felújítására, karbantartására csak önkormányzat, vagy olyan más tulajdonos kötelezhető amely, vagy aki nem állami tulajdonban lévő műemléket kezel, vagy üzemeltet! Ilyen álláspont szerint állami tulajdonban lévő műemlék tehát nyugodtan pusztulhat, mert „a felelős kör kérdései is értelmezhetetlenek„???

Tisztelettel kérjük ezen álláspontjuk szíves felülvizsgálatát és a műemlék védelmében megnyilvánuló közérdek érvényesülése végett a világörökség részét képező műemlék lakóház felújítására vonatkozó szankcionálható határidős kötelezés kiadását !


2. Álláspontunk szerint esetünkben formális és megalapozatlan a közérdek és a bérlők érdekeinek szembeállítása.
A ház műszaki állagának és az „unikális jelleggel védett aranyozott sgrafittós falfelület”–nek évtizedek óta tartó folyamatos és egyre gyorsuló pusztulását eredményező, sült galamb (külföldi befektetők) várással jellemezhető, és semmiféle érdemi megoldást nem tartalmazó állásponttal szemben konkrét megoldást eredményezhetne a közérdek érvényesüléséhez a ház társasházzá alakítása. Az így albetétbe kerülő lakások értékesítése az elővásárlási joggal rendelkező bérlők részére, valamint az üres lakások és helyiségek, valamint a padlástér értékesítése piaci vevők részére szerény becslésünk szerint milliárdos nagyságrendű bevételt eredményezne. Ez a bevétel az 1993. évi LXXXVIII. törvény alapján a vegyes tulajdonúvá váló társasház felújítási önrészesedésének részét képezhetné, és lehetőséget biztosítana a felújításhoz szükséges további pályázatokhoz. Más reális alternatívát nem látunk a közérdek érvényesüléséhez! (Úgy gondoljuk, hogy a külföldi befektetőkkel kapcsolatos, súlyos botrányokkal terhelt példák nem jelenthetnek érdemi, reális alternatívát).

Őszintén reméljük, hogy a bérlők - Önökkel és a vagyonkezelővel együttműködve - a fentiek szerinti megoldással együttesen érvényt tudnak szerezni a közérdeknek és egyúttal a bérlők saját problémája is megoldást nyerhet.

Ehhez kérjük ismételten szíves segítő hozzáállásukat és intézkedésüket.

Levelünket tájékoztatásul a t. vagyonkezelő szervezetnek is megküldjük.
Budapest, 2009. január 20.


Tisztelettel:

……………………………………………….
Dr Halász György


………………………………………………..
Rubesch Judit,


…………………………………………………
Bauer Gábor

az. Andrássy út 88-90. sz. bérház bérlőinek választott képviselői

A bürökraták válaszoltak - nincs benne köszönet!
Több, mint két hónapot vett igénybe, míg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt. illetékesei elkészítették és postázták annak a megbeszélésnek az "Emlékeztetőjét", amelyet a ház lakóbizottságának képviselőivel folytattak ez év április 21-én.
De ne legyünk maximalisták - és örüljünk, hogy egyáltalán válaszra méltattak bennünket - adó- és (remélem, legalább is zömünkben) lakbérfizető köröndi polgárokat.

Nem szaporítom a szót, idemásolom a Halász Úr által rendelkezésemre bocsájtott Emlékeztetőt:

1. Értékesítés
Dr. Halász György, a lakók képviselője: ... a műemléki ingatlan állapota nagyon rossz. Az ingatlan értékesítése már 15 éve napirenden van. Véleményünk szerint az ingatlan társasházasítható lenne, három külön társasházzá alakítható ki.

Füstös Attila: A három önálló társasházzá alakítás esetén a középső társasház megközelítése problémát jelentene, ugyanis nincs külön bejárata.

Dr. Halász: a KVI számára a KÖH 1993-ban tíz éves felújígtási kötelezettséget írtak elő, melyet csak részben teljesített. A munkák rossz elvégzése miatt a kivitelezővel szemben nem lehetett a szavatossági jogokat érvényesíteni, mert az időközben eltűnt. Az egész ingatlan egyben történő értékesítése véleményünk szerint a bérlők elővásárlási jogának megkerülését jelenti, mely ellen tiltakozunk. A bérlők nagy része összességében több milliós beruházást hajtott végre az ingatlanon, felújították bérleményüket, mely összeg az egyben történő értékesítés esetén nem fog megtérülni. A bérlők másik része nem mer pénzt fektetni az ingatlanba a bizonytalan állapot miatt, és kénygtelenek rossz körülmények között élni. A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ingatlanokat külföldi befektetőknek eladják, aki oly mnértékben megemeli a bérleti díjat, hogy a bérlők nem képesek megfizetni.

Füstös: Az értékesítésről való döntést követően az MNV ZRt-nek be kell szereznie az illetékes minisztlrium ezzel kapcsolatos, az értékesítés feltételeit tartalmazó nyilatkozatát. Az előző miniszteri hozzájárulás csak az egyben történő értékesítéshez járult hozzá, az épület műemléki voltára való tekintettel.

2. Elővásárlási jog.
A bérlők képviselői nem értenek egyet azzal, hogy az ingatlan egészben történő rétékesítése esetén a bérlőket elővásárlási jog nem illeti meg. A megjelent képviselők elmondják, hogy több bérlő felújította bérleményét, abban bízva, hogy a későbbiek során megvásárolhatja. Az ingatlan egyben történő értékesítésekor ez az összeg nem fog számukra megtérülni.

3. Harmadik személy részére történő értékesítés.

Dr. Halász: Kérésünk, hogy amennyiben az értékesítés egyben, harmadik fél részére történik, az adásvételi szerződésbe az MNV ZRt építsen be garanciális elemeket a bérlők védelme érdekében.

4. Pályázatok

Dr. Halász: Sérelmezzük, hogy mivel az ingatlan a magyar állam tulajdonában van, nem tudunk EU-s pályázatokon részt venni.

Füstös: Együttműködést ígérünk a jövőben megjelenő pályázatokon történő részvétel elősegítése érdekében, ehhez kérem, hogy a megjelenő pályázatok feltételeiről részemre a gyorsabb ügyintézés érdekében szíveskedjenek tájékoztatást adni.

5. Cserelakás felajánlása

Füstös: Kérem Önöket, hogy szíveskedjenek segíteni abban, hogy hány bérlő egyezne bele a cserelakás felajánlás melletti bérleti szerződésük felmondásának.

Dr. Halász: Ígéretet teszünk arra, hogy lakógyűlés keretében összegyűjtjük, hogy hány bérlő fogadna el cserelakást, vállalná az ingatlanból való elköltözést.

6. Egyéb:

Füstös: Arra kérem Önöket, hogy az ingatlan kritikusnak vélt részeiről készült fotókat küldjék meg részemre, ezzel segítve munkámat.


Készítette: Dr. Baghy Petra
Budapest, 2008. május 19.
Jóváhagyta: Füstös Attilla,
Budapest, 2008. május 22.

A kísérőlevél keltezése: 2008. június 23.


Megkaptuk: Budapest, 2008 június 26.

Hírek
Néhány információ (ha olvassa egyáltalán valaki a blogot a lakók közül; mert írni nem ír senki (:- )
1. A lakóbizottság elnöke és néhány tagja a napokban felkereste az új vagyoni hivatalt; hamarosan tájékoztatják a lakókat az ott elhangzottakról - de nem kell izgulni: sok konkrétum nem hangzott el. Egy jó hír azért van: még nem hirdették meg eladásra a házat, következésképpen még nem állapodtak meg a hátunk mögött semmilyen beruházóval.
2. Az Andrássy út 21. lakóinak egyesülete nevében, annak elnöke levélben érdeklődött, hogy mi hogy állunk az elővásárlási jogunk érvényesítésében. Ők is hasonló cipőben járnak. Válaszoltam, s jeleztem, hogy javaslom a lakóbizottságnak, tartsa a kapcsolatot az A21 egyesülettel. Érdemes egyeztetni velük, és mindenkivel, akitől tanulhatunk.
3. Nem tudom, más hogy van ezzel, nekem kifejezetten tetszik a Biciklis fotókiállítás - a Köröndi szabadtéri fotógaléria. Arra gondoltam, hogy a lakóbizottság megkereshetné a szervezőket, hogy ne szereljék le a kivilágított képkereteket; inkább gondolkozzunk együtt, hogy lehetnek azokat hasznosítani úgy, hogy folyamatossá váljon ez a nem mindennapi szabadtéri tárlat. Szerintem arra is fel lehetne használni, hogy felhívjuk a figyelmet házunk és a Körönd többi épületének helyzetére.
Itt megismétlem: aki írni szeretne a blogba (vagy képet, videot elhelyezni), írjon egy mailt az izsakp@yahoo.com mailcímre, és elküldöm a belépéshez szükséges jelszót. Vagy szívesen felteszem ide más blogbejegyzését, képét, ha elküldi nekem az említett mailcímre.
Üdv. LP

Egy szakállas cikk, de - sajnos - örökzöld

Még 2006-ban született ez az írás, amelyre most bukkantam a Googleban böngészve.
Tanulságos. És szerintem nem baj, ha itt is dokumentálva van.
Jó szórakozást kíván: LP

És kár, hogy senki nem ír ide!!!
Zoli! Hova tűnt a lelkesedésed?!

Az enyészet köröndje
Lezárt keresztirányú forgalom, félköríves parkosítás, lesüllyesztett előkertek és belső udvarok, kulturális intézmények, kávézók, a szerviz út felszámolása – e tervek, vagy e tervek variánsai szerepelnek abban a tanulmányban, amelyet a terézvárosi önkormányzat főépítésze készítetett arra az esetre, ha a Kodály-köröndön megjelenne a BERUHÁZÓ. Aki a végtelenségig lepukkant műemlék-házak renovációjának költségeit magára vállalná. Ilyen egyelőre nincsen. Van viszont a köröndöt övező négy háznak négyféle tulajdonosi összetétele, rogyadozó tetőfödém, állandóan beázó lakók garmada, elsikkasztott felújítási keret, kilakoltatás (vagy annak lebegtetése), két évig húzódó kéményrekonstrukció, gondosan konzervált háborús belövés és bedőlő torony. Magyar abszurd Budapest egyik leggyönyörűbb és leglepusztultabb, jelenleg közlekedési csomópontként funkcionáló teréről. tovább idekattintva az eredeti cikkre - van benne egy nagyon jó képgaléria is a Körönd házairól.

NÉPSZABADSÁG: A nyerő huszonegy
Érvénytelenítettek egy Andrássy úti palotaeladást
Pert nyert egy Andrássy úti lakóközösség az önkormányzat ellen: a Fővárosi Bíróság első fokon kimondta, hogy Terézváros törvénysértően adta el az Andrássy út 21. számú palotát. Az önkormányzat fellebbez.

A 2004-ben eladott Andrássy úti paloták egyikének, a 21. számú háznak bérlői pertársaságot alakítva jogi úton megtámadták a VI. kerületi önkormányzat és az Amelus Kft. között létrejött csereszerződést, és első fokon, a Fővárosi Bíróságon nyertek. Korábban már az Andrássy út 47. alatti presszó bérlője is nyert az önkormányzattal szemben hasonló ügyben, s most tehát egy másik ház esetében is törvénysértőnek találták a kerület 2004-es palotaértékesítését.

Az Andrássy 21. Lakóközösségi Egyesület vezetője, Erdélyi Mihály szerint ez az ítélet alapjaiban különbözik az Andrássy 47. korábbi ítéleteitől, mivel lakók ott nem szerepeltek a felperesek között. Az eddigi egyéb Andrássy úti perektől pedig abban, hogy itt a végén bekapcsolódhatott a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztálya is, mely a lakók kereseti elemeit a közérdeksérelem különböző elemeivel egészítette ki.

Az ítélet két pilléren nyugszik: egyrészt kimondja, hogy a lakóknak van jogi érdekeltségük a házra kötött szerződést támadni, mivel önkormányzati bérlőből piaci bérlővé váltak, s ez nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb bérleti díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (pl. családtagok bejelenthetősége, stb.) elvesztését is eredményezi. Ha pedig a perképesség fennáll, akkor vizsgálható a szerződés törvényességének kérdése.

Az elsőfokú bíróság a sok kereset közül azt erősítette meg, hogy az önkormányzati rendeletekbe ütközés miatt semmis a szerződés - mondja Kispál Sándor ügyvéd, a felperesek jogi képviselője. Az ítéletnek azért is van jelentősége számukra, mert ugyanezen házban már született több olyan elsőfokú ítélet is, mely elvetette az önállóan perlő lakók keresetét, akik jogi képviselő nélkül próbálták érvényesíteni elképzelésüket.

A házban egyébként 2004 óta az Amelus Kft. szedi a lakbért. A harminchét bérlő közül eddig heten távoztak a házból, megegyezve az új tulajdonossal. Az Amelus az épület felújítását sem kezdte meg, pedig a cserével ezt a kötelezettséget is átvette az önkormányzattól. Nyilván a perek lezárultáig nem is kezdi el a renoválást, ha egyáltalán ez a szándéka, s nem a továbbértékesítés. A lakóközösségi egyesület különben maga is átvállalná a felújítás kötelmét az önkormányzattól, a ház üzlethelyiségeinek és közös területeinek bevételeiből.

Az önkormányzat részéről a bírósági döntést Szilágyi Erika sajtóreferens kommentálta, egyeztetve a kerület jogászával. Az ítéletből a referens lényegesnek tartotta kiemelni, hogy a bíróság külön kihangsúlyozta: a pertársaságot alkotó 13 felperesnek továbbra sincs elővásárlási joga, mert a lakóépület műemlék, s a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ez esetben a lakás-, vagy helyiségbérlőknek nincs elővásárlási joguk. A perbe azonban 2007 februárjában a Fővárosi Főügyészség is belépett a lakók oldalán, új keresettel: a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérve a bíróságtól, arra való hivatkozással, hogy az az államháztartási törvénybe, illetve az önkormányzati vagyonrendeletbe ütközik. Tény, hogy a bíróság az ügyész keresetének helyt adva érvénytelennek nyilvánította a szerződést, elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, és megállapította, hogy az önkormányzatnak versenytárgyalás útján kellett volna értékesíteni az Andrássy út 21. szám alatti lakóházat.

Az önkormányzat a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért. Az ítélet különösen azért nyilvánította érvénytelennek az adásvételi szerződést, mert a bíróság álláspontja szerint az vagyonvesztéssel járt volna a kerület számára. A polgármesteri hivatalban azonban úgy látják: teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzat éves költségvetéséből nem futja a házzal kapcsolatos, a KÖH által előírt, nagyjából 1,5 milliárd forint öszszegű felújításra Ez a nyugdíjas bérlőknek is lehetetlen vállalkozás volna - mondta Szilágyi.
A cikk ma, 2007. aug. 23-án jelent meg a Népszabadságban.

Kommentár: A cikkben nem sok új van az alábbi, több mint egy hónappal ezelőtt ide feltett Théma-íráshoz képest, legfeljebb az, amit a korruptnak látszó önkormányzat szóvivőjével elmondattak. A bíróság ítélete ennek a korruptnak látszó önkormányzatnak adja vissza most a házat - úgyhogy ki lehet számítani a folytatást: most majd körültekintőbbek lesznek, amikor másodszor is eladják a házat a lakók feje fölött.
Tartok tőle, hogy mi sem járunk jobban ... ha nem lármázunk, időben, látványosan és nagy hangon.
lp

Az Andrássy úti per rejtélyei

A lakók és az ügyészség is fellebbez az elsőfokú ítélettel szemben
A Hely Théma megkísérli megérteni a jogi helyzetet...

Bán Károly írja a HT legújabb számában:

Múlt heti számunkban szóltunk arról, hogy az elsőfokú bíróság kimondta: semmis az Andrássy út 21-es számú ház eladása tárgyában született szerződés. A kérdés most az: érint-e ez az ítélet más ügyeket is az Andrássy úton, befolyásolhatja-e az Andrássy úton más paloták, illetve az azokban élők sorsát?

Téved, aki azt hiszi, hogy a bírósági ítélet - vagyis hogy a palota visszaszáll az önkormányzatra - alapjaiban új helyzetet teremt az Andrássy úton. A szerződés ugyan - ha másodfokon is helyben hagyják - semmis, de ez nem jelenti azt, hogy a lakókat megilleti az elővásárlási jog, erre ugyanis a bírósági ítélet nem terjedt ki.
Pirruszi győzelem
A lakók győzelme egyelőre tehát pirruszi győzelem, nem kényszeríti arra az önkormányzatot, hogy döntését megváltoztassa. Pusztán csak arra, hogy az Andrássy út 21-es számú házban a jogviszonyt rendezze a lakókkal, az épületet kvázi ürítse ki, majd ezt követően pályázat útján, az államháztartási törvény paragrafusainak megfelelően adja el az épületet. A mostani ítélet azt rögzítette, hogy az önkormányzat a saját rendeletét is megsértette akkor, amikor az épületet nem jelölte ki eladásra, s ezt a kijelölést nem szentesítette, másodsorban pedig a pályáztatás nélküli eladással az államháztartási törvény rendelkezéseit is megsértették.
Az előbbi az oka annak, hogy az ítélet ellenére maguk a lakók és a perbe közérdekre hivatkozva beavatkozó Fővárosi Főügyészség is fellebbez az ítélettel szemben. Hisz a lakók csak akkor nyernek, vagyis csak akkor tudnak az épületben maradni, ha a bíróság azt is kimondja, hogy megilleti őket az elővásárlási jog is. Korábban ez a joguk már a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) elbukott, hiszen a hivatal arra hivatkozva, hogy műemléki épületben az albetétek egyenként nem adhatók el, mert ezzel sérülnének a műemlékvédelem érdekei, ezért nem járult hozzá ahhoz, hogy a lakók vásárolják meg az önkormányzattól a lakásokat.
Összekevert jogok
Lapunk jogi szakértője úgy véli: a hivatal összekeverte a vételi jogot az elővásárlási joggal, továbbá, hogy az örökségvédelmi hivatalnak nincs arra hatásköre, hogy meghatározza, ki veheti meg az épületet, illetve az abban lévő lakásokat, s ki nem. Első helyen először is az államnak van elővásárlási joga. Ha ezzel nem él, akkor a Fővárosi Önkormányzatnak, illetve egyházi ingatlan esetén az egyháznak. Eztán következik a bérlő.
Illetve következett volna az Andrássy úti ingatlanok esetében is, hiszen az állam lemondott a jogáról, a Fővárosi Önkormányzat sem élt vele, az egyház meg ugye, szóba sem jöhetett. A fő szabály az, hogy a lakó a műemléki épületben lévő lakást nem veheti meg, de ha a műemlékvédelem hozzájárul az eladáshoz, akkor életbe lép a fent felsorolt elővásárlási jog, vagyis a lakástörvénynek a rendelkezései.
Jogi szakértőnk szerint a bírósági ítélet ezt hagyta figyelmen kívül, vagyis a lakók elővásárlási jogát, s álláspontja szerint - ha eljut oda az ügy - a Legfelsőbb Bíróság ki is fogja ezt mondani, hisz így szól a törvény.
Nem lehet kikerülni
Nem lehet a lakástörvényt kikerülni - véli szakértőnk -, amit most nem vett figyelembe a bíróság. A lakástörvény ugyanis azt is kimondja, hogy nyugdíjas esetében, a hozzájárulása nélkül, a lakást eladni sem lehet, a nem nyugdíjasokat pedig alanyi jogon illeti meg az elővásárlási jog.