kedd, január 16
Kezdetben összeszedünk
minden lehetséges leírást az épületről.
Ezt például az Építészet honlapján találtuk: a ház fantasztikusan szép homlokzati sgrafittójának egyik alkotójáról szól.
Rauscher Lajos született 1845. deczember hó 15-én Stuttgartban - áll a Művészet c. folyóirat 1914-es egyik számának cikkében, amely a művész halálhírét is közölte. A reálgimnáziumot és a műegyetemet szülővárosában végezte. 1866-ban a poroszok elleni hadjáratot mint önkéntes zászlós a VI. számú württenbergi vadászzászlóaljban harcolta végig. Könnyebben meg is sebesült. A hadjárat után Münchenben folytatott több éven át művészi tanulmányokat. Tanárai voltak. Kurtz és Leins, idősebb barátai, kik művészetére jótékonyan hatottak, a Closs testvérek és Gnauth Adolf.
Hosszabb tanulmányokat tett Német-, Olasz -Görög- és Törökországban. 1871-ben Budapestre költözött testvére bíztatására s itt építészeti, iparművészeti tervezéssel és festészettel foglalkozott. 1873-ban a Képzőművészeti Főiskolához (akkor még Mintarajziskola és Rajztanárképző) az ornamentika tanárává neveztetvén ki, kiváló tanártársaival együtt, az iskola keretén túl messze kiható tevékenységet fejtett ki. A 70-es évek végén megnősült s nemcsak hivatala de családja révén is magyarrá válva, művészi kultúránk megalapozásában jelentékeny szerepet töltött be.
1874 — 76-ban a Képzőművészeti Főiskola épületének tervét készítette el beleértve annak külső és belső dekorációját, az igazgatói fogadóterem bútorzatát. Azonkívül Toldi Ferencz síremlékének tervét.
Ugyanez időben, a 70-es években készültek Budapest pályanyertes városrendezési tervei. 1880-ban készítette el a M. Á. V. nyugdíjintézete köröndtéri palotájának külső sgraffitto díszítését, mely műalkotás figurális részét barátja Székely Bertalan oldotta meg. E munka kivitelénél tanítványainak is juttatott szerepet. Ugyanezen évben készítette a magyar szent koronáról az első hiteles felvételeket.
A nyolcvanas években mint iparművészeti tervező-, aquarellfestő és illusztrátor működik s ez utóbbi tevékenységével kapcsolatban a művészi grafikával kezd foglalkozni. 1881-től az iparművészeti iskola szervezésében és művészi irányításában több éven át tevékenykedett. (A teljess idekattintva olvasható.)
Egy négy évvel korábbi, ugyancsak a Múvészetben megjelent írás Rauscherről ezen a linken olvasható.
Még díjat is kapott az a különlegesnek mondott terv, amelyet 2003-ban készített egy építészekből, restaurátorokból, műemlékvédőkből álló csapat a Körönd házai homlokzatának megmentéséről. Azóta azonban síri csend. Utána kellene járnunk!!!
http://www.nol.hu/cikk/63781/
http://www.nol.hu/cikk/63781/
Szintén a Népszabadságból
Ebben az álinterjúban kifejezetten nem tetszik, ahogy a megszólaltatott művész a Körönd szabad terein maguknak kényszerlakhelyet talált csavargókról beszél, különben azonban igaza van: gyönyörű hely (lehetne) ez.
(Tervezet)
Az Andrássy út 88-90. sz. Ház Bérlőinek és Barátainak Egyesülete (a továbbiakban: Körönd3 Egyesület) alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg.
Általános rendelkezések
Az Egyesület neve: Andrássy út 88-90. sz. Ház Bérlőinek és Barátainak Egyesülete
Székhelye: 1062. Budapest, Andrássy út 88-90.
Működési területe: Magyarország
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
Az Egyesület célja
2.
2.1. Az Egyesület a budapesti Andrássy út 88-90. sz. lakóház bérlőinek érdekképviseletét és a műemlék-épület ápolását és megóvását célzó társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében – megállapodás alapján -kapcsolatot tart mindazon kulturális, társadalmi és állami szervezetekkel, amelyek támogatásukkal elősegítik azok megvalósulását.
2.3. Az Egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytat.
Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
3.
3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan magyar vagy más állampolgár, aki jogszerű bérlőként az Andrássy út 88-90. sz. lakóházban van bejelentve, illetve a velük egy háztartásban élő, oda jogszerűen bejelentett személy, amennyiben az alapszabály rendelkezéseit a belépési nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2 Az Egyesület pártoló tagja lehet, minden olyan magyar vagy más állampolgár, valamint minden olyan jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és kinyilvánítja, hogy közreműködik azok megvalósításában.
4.
Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel kérdésében az Egyesület elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a következő Közgyűlés tárgyalja.
5.
Az egyesületi tagság a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával szűnik meg.
6.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. A kilépés hatálya a tárgyhó utolsó napja.
7.
A Közgyűlés titkos szavazással, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
A tagok jogai és kötelezettségei
8.
Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
9.
Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
Az egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség és Tisztségviselők
10.
10.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a Tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül akkor határozatképes, ha erről a rendelkezésről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
10.2. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, és az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.
11.
11.1. Az Egyesület képviselő szervei:
Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak Közgyűlés által megválasztott Elnök, Elnökhelyettes és Titkár.
A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket /képviselőket/ 3 évre választja.
Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek /szerződések/ és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni. Szintén az Elnökség dönt az éves költségvetés elfogadásáról.
Az Elnökség mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább három nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
11.2. Az Elnök jogai és kötelességei:
- a Közgyűlés összehívása;
- az Elnökség összehívása;
- a közgyűlési határozatok nyilvántartása;
- a kiadások számláinak ellenőrzése;
- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
- harmadik személlyel való szerződések megkötése;
- a tagság észrevételeinek figyelembevétele, a Közgyűlés határozatainak megfelelő intézkedések megtétele;
- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelése, illetve felhasználásának ellenőrzése;
- az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.
11.3. Az Elnökhelyettes jogai és kötelességei:
- az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben az Elnök helyettesítése;
- az Elnökség ülésén szavazási joggal való részvétel;
- az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
11.4. A Titkár jogai és kötelességei:
- az Egyesület pénzállományának kezelése,
- a számlák kezelése és nyilvántartása,
- a pénztárkönyv vezetése,
- mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése,
- a számlák hitelességének ellenőrzése;
- az elnökség ülések és a Közgyűlés jegyzőkönyveinek összeállítása;
- az Egyesület kommunikációjának biztosítása.
12.
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet az Elnökség jelenlévő tagjai írják alá.
A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik elnökségi tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
13.
Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a Titkár kezeli.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni.
Az Egyesület képviselete
14.
Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy az Egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az ő akadályoztatása esetén pedig a titkár képviseli. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.
Az Egyesület vagyona, gazdálkodása.
15.
15.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából térítés nem illeti meg.
Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
15.2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok egyénileg azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról nem rendelkezik, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
15.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
15.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél megvalósítására fordítja. Az esetleges maradvány összegeket hasonló célok érdekében hasznosítja. Rendezvény tartása esetén annak bevételeit alapvetően a rendezvény kiírásában meghatározott célra használja fel.
Vegyes rendelkezések
16.
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
17.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat a választásokon, és a továbbiakban sem fog.
18.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az Egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Ezt az alapszabályt az Egyesület 2007. év ……… hó ………. napján megtartott közgyűlésen fogadta el.
Kelt: Budapest, 2007. év … hó …... nap
Mi lesz veled Körönd 3?
2006 végén futótűzként terjedt el a házban a hír - nem először az utóbbi években -, hogy most már biztos: az IKV eladja a fejünk fölül a tetőt, mehet, ki merre lát... Lakótársunk, Dr. Halász ügyvéd úr sebtiben levelet fogalmazott és küldött el a KVI vezetőjének, hivatalos tájékoztatást kérve.
Több mint egy hónap telt el azóta, de válasz nem érkezett. Viszont időközben egy másik, előszőr szintén rémhírnek gondolt információról bebizonyosodott, hogy nagyon is valós tartalmú volt: ki-ki megkapta januári lakbérszámláját: mintegy 150 százalékos emelést érvényesített az állam. (Ennyi pénzért már igazán vehetnék a fáradtságot, hogy megválaszolják levelünket!)
Ebben a helyzetben gondoltuk úgy néhányan, hogy lépnünk kellene. Hogy mit? Erről szól az alábbi levél, amelyet igyekszem gyorsan sokszorosítani és eljuttatni minden lakótárshoz.
Megjegyzem, hogy ezt a blogot (hálónaplót) eredetileg 2005 novemberében indítottam el, de valahol elakadtam vele, most próbálok újra életet lehelni bele. Tudom azonban, hogy ez csak akkor sikerülhet, ha Önök, az Andrássy út 88-90 lakói segítenek. (Azt, hogy hogyan írhat Ön is ebbe a közösnek gondolt blogba, elmagyarázom szívesen mindenkinek, aki segíteni akar, és küld egy emailt nekem az izsakp@yahoo.com mailcímre.)
Tisztelt Lakótárs!
Házunk hányattatott sorsa egyes hírek szerint fordulóponthoz ért: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság állítólag értékesíteni akarja az épületet egy beruházónak, úgy, hogy bennünket, bérlőket kész helyzet elé állítana.
Néhányan a lakók közül úgy gondoljuk, hogy ezt meg kell akadályozni, és el kell érni, hogy amennyiben a házat eladják, a bérlők élhessenek véleményünk szerint fennálló elővásárlási jogukkal, illetve, ha egy bérlő nem tudja, vagy nem óhajtja megvásárolni bérleményét, akkor ő a lehető legkedvezőbb feltételek mellett maradhasson bérlő vagy adhassa vissza bérleményét.
Ahhoz, hogy a tulajdonossal (KVI) a siker reményében léphessenek fel a bérlők, meglátásunk szerint célszerű tisztában lenni a több mint száz bérlőtárs nyilvánvalóan nem egyforma szándékával, lehetőségével. Ezért arra kérjük, e lapon nyilatkozzon néhány kérdésről.
Tekintettel arra, hogy a KVI-vel szemben célszerűnek tűnik közösen fellépni, arra (A tervezett egyesület alapszabály-tervezete itt olvasható el) Az egyesület létrehozásához legalább tíz bérlő egybehangzó szándéka szükséges.
Úgy gondoljuk, hogy az állami tulajdonos (KVI) felé a bérlők közösségének (az esetleges egyesületnek) a következő javaslatot kellene tennie:
- kezdeményezze a ház privatizációját, oly módon, hogy a bérleményüket megvásárolni szándékozó és tudó lakóknak a lakást a szokásos kedvező feltételek mellett felajánlja megvételre;
- a bérleményüket megvásárolni nem tudó vagy nem akaró lakókat kivásárolja vagy bérleti jogviszonyukat határozatlan ideig fenntartja;
- a felszabaduló lakásokat és a jelenleg nem hasznosított közös tereket – különös tekintettel a padlástérre, a pincére és az üzlethelységre - ingatlanfejlesztő beruházónak nyilvános pályázaton értékesíti, úgy, hogy a cserében vállalja az épületben szükségessé vált felújításokat, kivéve a sgrafittoval diszített, műemléki védettség alatt álló homlokzat restaurálását.(sgrafitto restauralása)
- Ez utóbbi (sgrafitto restauralása) meggyőződésünk szerint részben állami, részben pályázati forrásokból valósítandó meg, amihez az általunk elképzelt egyesület szívesen nyújt támogatást a KVI-nek. (Ebben a modellben három féle tulajdonosa lenne a háznak: az állam (KVI), a bérleményét megvásárló lakó, a felújításra vállalkozó beruházó).
Kérjük, nyilatkozzon, hogy
- egyetért-e a közös fellépés szükségességével, és csatlakozna-e a tervezett egyesülethez? - igen - nem
- meg óhajtja-e venni a bérleményét? – igen nem megvenném, de nincs rá pénzem
- egyetért-e a fenti privatizációs javaslattal? - igen nem
Megjegyzésem:
Aláírás Lakás: emelet: ajtó:
Kérjük, hogy e levelet válaszaival, aláírva haladéktalanul adja le a Házmesternek!
Köszönjük - tucatnyi lakótárs nevében: Léderer Pál, II. 45.
Elindítottam egy internetes naplót, amelyben közösen dokumentálhatnánk a ház történetét és törekvéseinket. A blog a http://www.andrassy88.blogspot.com internetcímen érhető el.